XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
•i • * . . ' ' , » Jo.r- 6 - j(o ti ben a bürokratikus felépítése, részben.megkötöttsége miatt - nem tudta megállapítani mégkevésbbé összehangolni a valóságos_szükségig leteket, ízért a tervek úgy keletkeztek- hogy az előző évi tervek egyszerű kvalitatív növelésével szorították a vállalatokat a többtermelésre. Ennek a tervezési módszernek három következménye veit! 1. nyersanyagainkat nem használtuk fel gazdaságosan, az anyagok kiutalása nagyon sokszor nam a legázukségesebbre lett felhasznál v«u az eszközok kihasznál sa túlzott mértékben jelentkezett! a termelés fokozása nem állt arányban a gépek és berendezések pótlásával és fejlesztésével. ^ , 2. A fokozott termelésnek minőségi hátrányai voltak. Exporttermékeink nem képviselték méltóan a magyar ipart* az exportra nem alkaliíiaa — natúron sok esetben selejtes — termék lett a belföldi igény kielégítője. _ 3. Jelentős inkurrenoia, eladatlan termék jelentkezett, az alapanyagok termelésénél ez az i.Jcurrenoia azért nem jelentkezik, mert beépítésre került sok felesleges berendezés és gép, vagy jóval áron alul kénytelenek voltunk exportálni. • Ezek a meggondolások az eddigi tervezési módszer tarthatatlanságát bizonyítják. Ugyanakkor leszögezzük azonban, hogy ez a helytelen módszer nem a tervgazdaság tarthatatlanságára, hanem az iparban jelentkező bürőkratikus és sematikus intézkedésekre mutat rá. A szocialista gazdálkodásnak előfeltétele a tervgazdálkodási anyagaink és eszközeink célszerű tudatos és megfelelő használása. Eppei ezért a munkástanácsoknak ez utóbbit figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy pl. export-importunk irányitása továbbra is népgaz- % dasági szinten kell hogy történjék, tehát a terv készítésénél a munMat&nács megkapja a áevizakeretet, úgy a teljesítendő, mint a rendelkezésre álló keretet. Az importnál továbbmenően még cikkenként is meg zell szabni a behozandó mennyiséget, esetleg ugyancsak népgazdasági szinten történik meg az egyes fontosabb alapanyagok elosztása. Ezen meggondolások figyelembevételével a kővetkezőképpen kívánjuk k kialaittaaix a tervkészítés üzemi módszerét: • A tervezésnek 1957-re vonatkozólag — a jelenlegi helyzetből adódóan - más adottságai vannak, mint a további évek során* Sem az már előkészített 5 évea terv első évének tervszámúi, sem egy u, most tialaUtandG 1957-ep texvszám alapjain való tervezés nem vd - na a helyes megoldás. Ezért a tervez a kérdéseiben a következőket javasoljuk: 1957 év beindulására tiszta profulu üzeia esetén - pl. a raeleg- üzemékaél — az évek során gyakorlatban kialakult termelési volumen szolgáljon, á termelés beindítása után a megrendel sek alapja havi i 11. negyedévi üzemi tervek készíthetők. . '■* •; • Yegi'es profulu űzeiaeinkben a főbb gyártmányok jelenlegi gyártási idejét figyélembevéve már a folyamatos termeié ara készíthető ha*- vi ül. negyedévi táerv, amely a későbbiek folyamán a piackuta*- s alapján csuk stabilizálódni fog. AZ ’igy. készített tervek nyilv ntartáara és .az érsz \,os üény • •megáhUpítás-ára a Tervhivatalhoz ill. a K.G.M.-hez kerülnének. { < _________________________. ' 11 ... --------------- *