XXXV.21.b.1957 / 5. MSZMP XVI. Kerületi Bizottsága. 1956.11.02. - 1957.10.18. "Ellenforradalommal" kapcsolatos iratok, munkástanácstagok névsorai és ülések jegyzőkönyvei
BÓleg, hogy állunk abbén e tekintetben. hogy mennyi az e bér, > amit kifizettünk a termelő és amit az improduktív műnkére, ‘"őst még március Jo-ig lehat karasni, hogy a vállalat pénzügyéi miért állnak rosszul. ■ , Debreozeni kertére* A felszólalásra mindjárt tudok válaszolni. Egyrészt ez 1956. okt, és 1956. év első három negyedévi ad*.tel megvannak, mennyi a kiadott bér, s ebből látszik az, hogy mennyivel kisebb a termelés. Bz«n túlmenően egy olyan vizsgálatot tettünk folyamatba, mely a munkalapokból fogja megállapítani azt, mennyi norma időt mennyi idő alatt teljesitettek. Bz még nincs összesitve. He elkészül, akkor egész konkrét adatokat fogunk tudni mondani. De már most is vannak olyan tételeink, hogy 13o utalványozott perccel szemben a ráfordított munkaidő ezer és kétezer volt. Begye* helyes, hogy e selejt $ csökkent, szt figyelembe is vesszek Itt számos kedvező változást látunk, de sajnos, a teljesítmény $ lényegesen alacsonyabb, mint volt. Sornyiésszaktárs* Meg fogom mutatni, hogy kovácsoltunk olyan darabokat, hogy 3o kovácsolásból agy sem ment el pdtidő nélkül. Ha hétfőn f| Debreozeni kartárs lejön a kovácsmühalybe, t dók akár 2o olyan- munkalapot is mutatni, amelyen nevetséges volt a ráirt munkaidő. A kovács üzem egyik dolgozója kifogásolja, hogy sehol sincs nyilvántartva, hogy mennyi időt fordítanak a szerszámok kikísérletezésére. szerinte a művezetők igenis figyelemmel kísérik e napi teljeaitmenyt és mindennap szemrehányást kapnak azért, ho&y kisebb a teljesitmény. Bizonyltja, hogy ők az időt ellógni nem tudják, mert ha az snyeg meleg, a vesat Ütni kell, nem lehet kihűlni hagyni és újból melegíteni, mészáros főmérnök martára bejelenti, hogy röviden kiyán e dolgokhoz szólni. Kiismeri, hogy e 1 unkastanácsnak ez elmúlt időkben nem volt könnyű a helyzete. Mégis abban, hogy a gyárban január hónapban komoly eredmények születhettek, abban nem kis része vnn a munkástanácsnak, 35t aücor, a;ikor a Mun és tanács megtudta, A hogy mik a jögai ás kötelességei, amikor világossá tették és W alátámasztották azokat a megfelelő kormányrendeletek, helyea és jó kapcsolat alakult ki a gyáron belül a többi szervekkel is, A s merem mondani, hogy azóta a termelés intenzitása még tovább javult. Hiba, hogy sokszor vetődik fel, nerc is azok/ részéről akik szeretnék, hogy jól menjen a munka, hanem azok részéről, akik jobban szeretnék, ha nőm menne, hogy a Munkást?néesnek ma már semmi jogai nincsenek. Est Így felvetni nagyon helytelen lenne azért, mart akár hányszor napilapokból és rádióból tudo- v mást szerzünk arról, hogy s munkás önkormányzatban e Munkás tanácsra igen nagy szükség van. Bzt a kormány is kihangsúlyozza. Hogy kezdetben sok esetben nem tudott előre jutni, az annak tudható be, hogy ebben a kérdésben nem volt kialakult gyakorlat, ne volt példa, hegy kell megfelelően dolgozni, abbén a kérdésben én ezt hiszem nem könnyi definiálni, mihez van joga és mihez ninos. Ahhoz tényleg nincs joga, hogy ami törvényellenes, ezt végrehajtsa. Be van joga, hogy meghatározza azokat az elvi jelentőségű kérdéseket - mint gazdasági vezetőnek- amely feltétlenül a vállalat eredményes munkájához vezet, a a termelésnek az előbbrevitelén keresztül nagyobb osztalékot, nagyobb eredményeket lehet biat sitani a gyár életében. - Ami a munkában elért eredményeket illeti kell szögeznem, hogy ha azokat n OSSZAsos irr-'-’rZP!-95% ;— "!
