XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések
w Gondoljunk csak az MDP 1953.júniusi KV p\lénumára, azt követően a PH-bán /Dohány utca/ megjelent Rákosi—Gerók-Parkas—Révai—Vass Z. "ötös” önkritikájára /"Kalandorpolitikát folytattunk"/ a Budapesti PB tagjai és kerületi első titkárok előtt. Vagy - éppen egy munkáskerület aktiva ülésén - hogyan mondotta szemtől szembe, szenvedélyes hangon egy munkástechnikus fiatalember Rákosinak:"Rákosi Elvtárs! Egyetlen kiút van: önnek le kell mondania minden tisztségéről!" /1954. Nagyaktiva, XIII.kerületben, 29.az,tanintézet. / Én magam itt, mint a Budapesti Pártbizottság XIII.kerület instruktora vettem reszt. És miképpen próbált engem másnap Kovács István első titkár arra venni, hogy a birálóról alapos, mindenre kiterjedő információt gyüjtsünk össze. Egyébként maga HM. e felszólalást "Ellenség hangja"-nak nevezte, majd az értekezés után bővebben is kilej tette e felszólalással kapcsolatos véleményét. Vegyes érzések töltöttek el, ahogy négyünk, vagy ötünk előtt kesergett. Látszott, hogy elveszett a korábbi magabiztosság, kiütközött a tétova, betegeskedő ember kórképe. Röviddel ezután létrejött az úgynevezett "kettős vezetés" a"ciik- cakk" -politika, mely tovább súlyosbította a dezorganizációé folyamatokat a gazdasági termelő életben. Mindez kegyetlenül fel zaklatta a tömegek közgondolkodását és politikai Ítéletét. A tömegek nagy része politikailag inaktiwá, majd semlegessé és helyenként már ellenzékivé váltj De még nem vált semmiképpen nagy méretekben a szocializmus ellenségévé! Ezek valóban "események" voltak. Ezek az "események" - mint előzmények - vezettek el a nyilt ellenforradalmi összeeskövéshez, azaz október 23-hoz, a hatalom átvétel kisérletéhezl Ezek az "események" vezettek el odáig, hogy az ellenforradalom i- dőszakában oly sok kipróbált harcosnak kellett életét adnia, ők tehát nem q.z október végi "események" , hanem az "ellenforradalom" őrjöngésének voltak vértanúi. A székházban és másütt is hősökké magasztosult elvtársak majd mindegyikéhez személyes, elvtársi és munkakapcsolatok fűztek, hiszen mint függetlenített politikai munkatárs dolgoztam 1947-58. között a Budapesti Pártbizottságon. I mmMm levé&m] ^ ól 4 \ , _____________.- 4 -
