XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések
* , ¥[C ÍÖX- 4 Azok, akik ismerik a novemberi, decemberi napokat, a csatákat, az* akkori légkört, a hérosz! küzdelmet a munkáshatalomért, a megujhódott partért, a politikai és gazdasági élet rendjéért, az emberi fejek tisztulásáért, azok tudják csak igazán tisztelni és becsülni azokat, akik először fegyverrel, azután a szó erejével harcoltak az ellenforradalom sündisznó hadállásai ellen. Azokban az időkben "bölcs", "nagyrabecsült" káderek ezrei vívódtak, tépelődtek, siratták .a múltat, vagy éppen átkozták * azt és a holnapot úgy emlegették,mirt a legsötétebb, legvészterhesebb gyásznapokat. Reménytelenség, uttalanság vert tanyát még azelőtt a legharcosabb, legedzettebb szivekben is. És mikor ^ egyesek úgy jártak, keltek közöttünk világfájdalmas képpel, mintha az ő sorsuk volna egy világ, vagy 'legalábbis az ország megváltása, akkor voltak és akadtak, ha először kevesen is, olyan elvtársak, akik nem azért,mintha nekik nem lettek volna gyötrő kérdéseik,mintha ők teljesen tisztán láttak volna,, de, ha voltak is félretették ós nekiálltak azonnal az élet, a munka meginditá- sánakJ "Úrrá kell lenni előbb az ellenforradalom felett, szétverni azt és majd utána, munka közben megvitatjuk,hogy mi is történt és mi legyen" mondották. Mély hála és köszönet ezeknek az elvtarsaknak, akik a legnehezebb időkben tettek tanubizonysá- ^ l • got a párt, a munkásosztály ügye mellett. Méltán lehet büszke a F*** párt ezekre ~z elv társakra. A mártírhalált haltakra emlékezni fogunk nevük örökké élni fogl Azok a pártmunkások, akik túlélték a Köztársaság-téri borzalmakat, legyenek meggyőződve afelől,hogy tetteik elévülhetetlenek és a nép szivébe zárta neveiket. Beszélgettem hát azokkal, akiknek megadatott,hogy életben maradjanak. tTem tudom,hogy sikerül-e, elég erős leszek-e visszaadni azt, arait láttam, hallottam és tapasztalta*. Boldog lennék,ha hiradásöm elgondolkoztatna minden jó-lelkiismeretű., embert, ha feleszmélnének még azok is, akik sötétben tévelyegnek. Különösen a fiatalokhoz szólok, akiknek oly sokat kell még ta- nülniük, hogy megtanuljanak szerének és odaadják lenni, megtanulják szeretni sokat szenvedett népünket, hazánkat. . ^ _________________________________________
