XXXV.1.d / 19. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1958.06.20-1958.06.26. A Fővárosi Ügyészség és Bíróság tájékoztatói az "ellenforradalomban" aktívan résztvett személyek felelősségre vonásáról
doltak esetében- hogy nagy számban állított birőság elé az ügyészség kisebb súlyú cselekményeket elkövetett dolgozókat) köztük megtéveszt tetteket is, annak;,, éllenére, hogy a szervezkedés, de főleg izgatás miatt indult eljárások, jelentős hányadát megszüntette*- A büntetőpolitika ilyen eltorzulása részben a multév júliusi Rendőri akció következménye is, mert zömmel volt munkástanács tsgok ellen folyt az eljárás és a záros határidőn belül, nem éppen alaposan folytatott nyomozás mjta^tt még a Jxlrói tárgyalásokon sem derült ki a teljes valóság*f Az 1957* decemberi F*B*Határozat megállapításai nyomán ez év januárjától kezdve az ügyészség határozottan hozzáfogott a hibák kijavításához* 1958* év első öt hónapjában a megvádolt osztályidegenek aránya 1957“hez viszonyítva több mint kétszeresére /s5*7 $-raj/ nőtt*- Ugyanebben az időben 140 dolgozóval - többségében munkások- megszüntette az eljárást* Felülvizsgálta - a rendőrséggel közösen - 473 politikai cselekmények miatt közbiztonsági őrizetbe helyezett ügyét* 89 munkás-paraszt került szabadlábra,- 25 munkás-paraszt származású ügyében nyomozást rendelt el /:többsége megszüntetéssel végző• dött:/ és mindössze 17 munkás-paraszt származású maradt- kizáró ok folytán - közbiztonsági őrizetben*-^A bírósági eljárásban később jelentkeztek az ellenforradalmi ügyek, mint az ügyészségnél,- 1957 első negyedében kevés ilyen ügy került tárgyalásra* Kezdetben tájékozatlanság és bizonytalanság uralkodott az ellenforradalmi bűncselekmények megítélése terén* A második negyedévtől - a birói értekezlet nyomán is - a büntetés-kiszabás szigorúbbá vált* A szervezkedés miatt elitélteknek a második negyedévben 56*5 $-a, a harmadik negyedévben 59*5 #-a, az utolsó negyedben 57*6 $-a kapott 5 éven felüli börtönbüntetést* Az izgatás miatt elitélteknek az 1957 év második negyedében 56*5 %-a, harmadik negyedében 54 #-a, az utolsó negyedben pedig 52*8 %-a kapott 1 évi, illetve ennél súlyosabb börtönbüntetést* Az 1957* első időszak két tipus hibája: a vádlott magatartásának elszigetelt vizsgálata,- bizonytalankodás a megtévedtség ér- 0 tékelésénél* E kezdeti hibák fokozatosan megszűntek és az Ítélkezés 1957 második felében, különösen a súlyosabb bűncselekmények tekintetében szigoribbá vált, a büntetőtanácsok elnökei politikai érettség, helytállás tekintetében jelentős fejlődésen mentek át* Az Ítélkezés irányítása terén jelentős szerepet játszottak a népbirósági tanácsok úgy első,- mint másodfokon* Ebben az időszakban is fordultak elő még hibák, tévedések*- így osztályidegen, huligán elemekre nem mindig a törvény teljes szigorával sújtott le a biióság* Minősítési tévedéseként izgatást állapított, amikor a cselekmény a szervezkedésben való részvétel tényállását kimerítette*- Ezek a hibák azonban nem jellemzői az Ítélkezésnek,-kivételként jelentkeztek*A fővárosi bíróság már 1957 év végétől igyekezett a büntetés kiszabás körében éles különbséget tenni a tudatos ellenforradalmárok huligánok-, és a megtévedt dolgozók között* Az előbbiekkel szemben általában a kérlelhetetlen szigor és megtorlás elve,- a megtévedt dolgozókkal szemben a büntetés átnevelés célzó jellege jutott kifeje- zésre*♦/. onsZÁGOS LEVÉLTÁR ífe — 3 «•'
