XXXV.1.d / 1. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1956.11.16-1957.12.03. Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr Főkapitányság, Karhatalom jelentései, feljegyzései az "ellenforradalom" alatti és azutáni tevékenységéről, feladatairól, személyi problémákról.
8. / A tagosítás elleni bűncselekményeknél szükséges a büntetőeljárás megindítása, ha az elkövető a határjel elmozdítását követő földfoglalást a hatóság közvetlen utasítása ellenére fenntartja. 9. / jjbgolyszöktetés büntette miatt felelősségre kell vonni azokat, akik hatósági megbízatás nélkül, magánkezdeményezésből szerveztek, vezettek vagy aktivan résztvettek elítéltek kiszabadításában. 10./ Személyes szabadság megsértésével elkövetett bűntett miatt felelősségre kell vonni azokat, akik kezdeményezői vagy vezetői voltak olyan törvénytelen letartóztatásoknak,melyeknek célja személyes bosszú kielégítése, állami vagy párt— funkcionáriusok meghurcolása, vagy ezzel összefüggő egyéb büntettek elkövetése volt. Nem célszerű büntetőeljárás alá vonni azt a nemzetőrt, rendőrt vagy katonai személyt, aki utasításra ilyen letartóztatást végrehajtott és azzal összefüggésben egyeb bűntettet nem követett el. 11. / i el el őssé gr e kell vonni azokat a nemzetőr vagy egyéb volt karhatalmi parancsnokokat, akiknek vezetése alatt álló egysége törvénytelen letartóztatásokat és ezzel összefüggő egyéb bűntetteket követett el. A nemzetőrségre való jelentkezés önmagában felelősségrevonás alapjául nem szolgálhat. Közbiztonsági őrizet alá helyezhetők azonban azok, akik mint szokásos bűnözők, többszörösen büntetett előéletű egyének vagy kifejezetten ellenforradalmi szándékkal csatlakoztak ilyen szervezethez. II. A közbiztonsági őrizetbe helyezésről eddig megjelent négy jogszabály / 1956: Jl. tvr. 1957: l.tvr., 1/1957./I.13./ rendelet, Legfőbb Ügyészségi és belügyi közös utasítás / szövege nem fogja át a közbiztonsági őrizet eddi,! rövid gyakorlata sori már felmerült lényeges problémákat. A gyakorlati munka folyamán nap mint nap felvetődik, hogy lehet—e alkalmaz ni a közbiztonsági őrizetet az alap tvr. hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre, a közbiztonsági őrizetről szóló alap tvr. arra enged következtetni, hogy azt, akinek tevékenysége, illetőleg magatartása a közrendet, koz— biztonságot bármilyen módon sérti, vagy veszélyezteti, köz- biztonsági őrizetbe lehet helyezni. A végrehajtásról szóló együttes utasitás azonban csak olyan kategóriákat sorol fel a magatartásokra vonatkozóan, amelyek a rendelet megjeleneset követő időben való elkövetésre utalnak. Pl. rémhirterjesztok, újságégetők, falragasz—téx>Ők, tiltott határátlépés támogatói* a munka abbahagyásara való felhívás, stb. A felsorolt magatartások között még utalás sem szerepel az októberi eseményekkel kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységekre. A probléma tehát az, hogy közbiztonsági őrizet alá lehet-e helyezni olyan személyeket, akik az októberi események folyamon követték el- 4- - (d5 Magyar Országos Levéltár H ~ ^ - á-í ő,C > fŐRtMís «vtu*g^ — .
