XXXV.1.c / 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.11.01-1958.01.09. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
A beszámolókban néhol elvi hibákat követtek el. Pl. a X. kerületi Müszentérméié Vállalatnál a párttitkár elvtárs kijelentette; "A szektáriánizmus nem olyan nagy baj, mert az nem gyengiti a munkásmozgalmat". A beszámolók néhány alapszervezetben gyengén sikerültek, mert a kerületi aktivákon hallottakat leszűkítve, vagy egyes részleteket önkényesen kiragadva, szinte cimszó szerűen, összefüggéstelenül ismertették. A kerületi pártbizottságok minden fontosabb taggyűlésen képviseltették magukat, kiegészítették vagy helyesbítették - ott, ahol szükséges volt - a titkári beszámolókat és a kérdésekre adott válaszokat. Ez elősegítette, hogy a taggyűléseken a nagyszámban felmerült bonyolult problémákat sikeresebben tisztázzák. Ezt a fel- £ adatot azonban egy taggyűlés keretében nem is lehet megoldani. A párttagság nagy érdeklődéssel és örömmel fogadta a tájékoztatót . Általános helyeslést váltott ki, hogy a pártvezetés i- lyen őszinte ismertetést adott. A demokratikus centralizmus megvalósulásának egyik jelét, a pártvezetés uj stílusának megnyilvánulását, a párttagok iránti bizalmat látják benne. Ezzel is nőtt a bizalom a Központi Bizottság iránt, s nagymértékben növekedett a kommunisták önbizalma is. Úgy értékelik, hogy a Központi Bizottság felnőttként kezeli a párttagságot. A XIV. kerületben a párttagok elmondották, hogy a tájékoztatás alaposabbá teszi politikai tevékenységüket, munkájuk tartalmát a pártonkivüliek között. ^ A pártszervezetekben nem volt egységes álláspont abban, hogy a taggyűléseken kell-e vitát indítani, vagy csak a feltett kérdéseket kell megválaszolni. A taggyűlések egy részében élénk vita alakult ki, más részében számos kérdést tett fel a tagság. Kisebbségben voltak azok a taggyűlések, ahol nem volt sem kérdés, sem hozzászólás, Ez elsősorban az összevont taggyűléseken fordult elő /Klement G-ottwald, Vörös Csillag Traktorgyár./ Volt néhány olyan kerület - pl. az V. kér. ahol a taggyűlések többségét nem követte vita és itt kevés helyen tettek fel kérdéseket is. A_hozzászólások és kérdések középpontjában - a kerületi aktívákhoz hasonlóan - a jugoszláv és lengyel kérdés állott. A jugoszláv , politikával szemben a felszólalók többsége éles ellenszenvet tanúsított, A lengyel helyzetet illetően pedig fenntartásaiknak, bizalmatlanságnak adtak kifejezést. 1- 2 - .
