XXXV.1.c / 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.11.01-1958.01.09. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
- 3 3*/ Duna Bútor - nyolc hozzászólás volt, itt vitatott kérdés volt* hogy "Rákosi-Gerő vájjon dogmatikusnak, vagy revizionistáknak nyilván!thatók-e?" Úgy vélekedtek, hogy az általuk elkövetett ‘ dogmatikus hibák eltörpülnek munkájuk pozitív eredményei mellett * XtfKjtaktákxHZtxtar a,/Volt olyan hozzászóló, aki úgy látta, hogy "a Szovjetunió 19^5. után a nemzetközi porondon, az ENSZ-ben csak a vere- aéget szenvedte, most már lehetősége van, hogy diktáljon." 6./ XIV.kerületi Közért - egyik elvtárs megkérdezte, "Jugoszlávia a szocialista táborhoz tartozik-e?” ?./ XIV/l. körzet - Kürt iné elvtársnő kérdései "Az általános, illetve gazdasági válság mennyire élezi az osztályharcot? Milyen válság van jelenleg a fentiek közül?" Ugyanitt Juricsek elv- tára mgkérdezte"a jugoszlávok meddig folytatják még ezt a se hideg, se meleg politikájukat?" "Mi tart bennünket vissza,hogy szükségtelenül nem élezzük az osztályharcot?" ^ 8./ XIV/9, körzet - Branovits elvtárs véleményei "Az 1956. október előtti hibákért nem Rákosi és Gerő elvtársat, hanem elsőá- sorban a párttagság egészét terheli a felelősség, mert engedte, hogy azok»t a hibákat elkövessék. Rákosi és Gerő elvtárs munkájában nagyobbak voltak az eredmények, mint a dogmatikus hibák." o/í/ A rendkivüli taggyűléseken elhangzott felszólalások és feltett Y kérdések, ha nem is teljes egészében, de elfogadható helyzetképet adnak arról, hogy sok elvi kérdés^,különösen az osztályharc, a Szovjetunió vezető szerepe, a Szovjetunió külpolitikájának alapelvei, a szocialista tábor egységének kérdése és a világ kommunista pártjainak a helyi sajátossággal kapcsolatos alapvető feladatait nem értik, illetve nem eléggé tisztázottak a párttagság körébén. Ebből következik, hogy a párttagság gyakorlati tevékenysége, poli- A tikai felvilágosító munkája elvi megalapozottság tekintetében gyenw ge színvonalon áll. Ez nagymértékben befolyásolja az ideológiai harc sikerét, az emberek fejében meglévő ideológiai zavar leküzdését. A tapasztalatok alapján szinte kivétel nélkül minden taggyűlésen felvetették,részben kiváncsiskodásból, részben pedig tájékozatlanság miatt, a jugoszláv-lengyel kérdést, a moszkvai tanácskozás, illetve a békenyilatkozattal kapcsolatban. Alapszervezeteink tagságának többségére az jellemző, hogy nem az rögződött meg bennük, hogy milyen nemzetközi jelentőséggel bir a moszkvai kát dokumentum, hanem a tanácskozáson elhangzott vitáikon mit mondottak, vagy hogyan vitatkoztak. Úgy látszik, hogy nem értették meg eléggé a fő dolgot: a kommunista pártok egységének '3 wi- fontosságát, azt, hogy a vita nem az alapvető kérdésekben, hanem részkérdésekben jutott kifejezésre. 0,t82AGO SLE*&TAr MM ' -34
