XXXV.1.c / 8. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.09.02-1957.10.29. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
Pl. a munkaterv három fő gondolat köré osoportosult, Egyik ilyen a politikai vezetés megjavítása, ezt követően a tömeg kapcoola- 1 tok hatékonyabbá tétele, valamint a termelés párt ellenőrzésének f ondólata. ! ár a terv javaslat tisztázza és megszabja ezek gyakorlati végrehajtási módját, de ezeket mint kevésbbé fontos kérdéseket a vezetőség nem tartottéi szükségesnek ismertetni a tagsággal. Sajnos meg sem indokolták,hogy a munkatervben miért kerülhet előtérbe mondjuk a párt tömegkaposolatának megiavitása.A termelés párt ellenőrzésének kérdésénél csupán annyit vetettek fel, hogy a jövőben a gazdaságivezetőket be fogják számoltatni. Mindez oda vezetett,hogy a párttagság a két taggyűlés közötti időszakban ninos bevonva a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésébe, 3./ A Pártvezetéséi ill, a Pártszervezet tömegkaposolata, A lártvezetőség egy néhány tagja rendszeresen jár a dolgozók közé , beszélget velük, azonban ez nem jellemző a vezetőség Összes tagjaira, A párton kivüliek elmondották, hogy egyik-másik vezetősggi W tagot még nem ismerik. Igénylik.hogy többet legyenek közöttük. A pártonkivüli dolgozók magatartásara lőlyális jóindulatú, tartózkodás a jellemző . Legfobb&érdés körükben most az,hogy lesz-e berendezés, csökken-e keresetük, A párt politikájáról alkotott véleményüket úgy fogalmazzák meg, hogy ha most minden igya maradna ahogy jelenleg van meg lennének elégedve. Egy esetleges bérrendezésről szólva az a véleményük,hogy ha ilyen bekövetkezne ismét héttérbe szőritja a minőségi termelést, A korssabb szakmunkások körében felvetődött,hogy a nyugdij korhatárát 6o évtől osö:Jcen4r fcék le 5o vagy 55 évre. Még párttagok körében is felvetődik.hogy bár a Kormány jó utón halad, de nem fog-e visszatérni a múlt szek- táns politikája, vagy egy határozatlan vezetés, | Tisztázatlan kérdések és problémák vannak ebben az üzemben bőven, i azonban az a megállapításunk,hogy bár a kommunisták és maga a i Pártszervezet vezetősége is szükségesnek tartja a politikai neve- ; • lés lényeges megjavítását, azonban jelenleg mondhatnám intézményes politikai felvilagositó munka ninos. A kommunisták nem adnak választ már általuk is ismert pártonkivüliek problémáira. Van olyan véleményük "éppen én magyarázzam meg" • Miután az ismert kérdések - ro 3em válaszolnak, igy még kevesebb lehetőség nyílik a dolgozók problémáinak felkutatására. A koramuniatálukat kissé megtéveszti a párton kivüliek jóindulatihb kijelentéseid / meg vagyunk elégedve/ és nem beszélgetnek el úgy velük^ ho y e beszélgetések közbe a lég fontosabb alap kérdéseket magyaráznák fela.uk. Pl .a kommunisták egymás közt Igen harcosak amikor az októberi ellenforradalomról esik szó, vagy ha a Szovjetunió támogatásáról beszélnek, do már a pártonkivüliek felé ezeket nem magyarázzák,nem segítenek abban,hogy a lényeges kérdésekben is tisztázódjanak a fejek. Ennek okai közé olyan tényezőket is sorolni kell,hogy egyrészt a Pártvezetőség nem ad elég rendszeres és különösen megfelelő tartalmú tájékoztatást a párt aktivisták felé, másrészt a kommunistákban is él bizonyos bizonytalanság. / 'ÍU ORSZÁGOS LEVÉLT.'.1 \ ^ ♦ -------------------------------------------------------------------------------------------—I
