XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
vaiL-annakT-4í6ey személyeket múltjukra és munkájukra való tekin- fetnélkül leváltanak, ha akadályozzák a fejlődést, Ugyanis az emberekben meg’ mindig ól az elmúlt évek gyakorlatából maradt nézet, hogy "fejeseknek" nem történhet bajuk. 3a/ igen sok szó esett a tömegekkel való kapcsolatról, főleg a szak- << W-'/ szervezetek munkájáról, a pártszervezet és a szakszervezet vi^ szonyáról. A kézműipari Vállalatnál helyi példákkal igazolták, (_Ju , ‘hogy mennyire szükséges a pár tonki vüliekkel foglalkozni és e munka megjavítására határozatokat is hoztak. A papírgyári taggyűlésen is sokat foglalkoztak ezzeL-a'kérdéssel. Ott elmondták az elvtársak, hogy az a tapasztalatuM£sok párton- kivüli egyetért pártunk politikájával, de nem mutatja ki nyíltan. Ennek okát abban lát jók, "hogy a tömegek egy része, még meg van félemiitve az ellenforradalmároktól. Még nem látják az idejét annak, hogy nyiltan is kiálljanak a párt politikája mellett, ré«-z- ■ x ■ben-azó-g-t mert még nem látják minden területen eléggé erősnek ál- fw lamunkat és a Pártot és éppen ezért tartanak attól,hogy még fe- ✓ í l;‘ • lelősségre vonhatják őket az esetleges kiállásukért. Másrészt pedig azért, mert azt tapasztalják, hogy vannak párttagok, akik nem liv' Pi állnak ki pártunk politikája mellett, élőiordult.mpndo tták, hogy • g ’ .. íe^y üzemrészben dolgozik 4-5 párttag, ha vitára kerül sor, akkor H * 2-5 vitatkozik a többi pedig hallgat és ezt úgy tekintik, mintha p? az illetők aem a párttal értenének egyet. p. v-A Kikötőben Osztó elvtárs elmondta, hogy a pártonkivüli munkások fele úgy kell közeledni• mint testvérhez és nem nagyképűen mint azt kftf; az elmúlt időben tették egyes kommunisták. Beszéltek arról is, hog a kommunisták még mindig maguk között politizálnak, egymás között * p'' \ beszIlik meg a problémákat és kevésbbó vitatkoznak a pár tonl-civüliekkel. .Ugyancsak a Papírgyárban esett szó arról is, hogy a szakszervezeti . ’pár tonkivüli funkcionáriusok között sok olyan van, aki nem ért e- ^ ’ í gyet a párt'politikájával, és inkább a munkástanácsok felé kacsin, icA { P-tanak. A 25. Építőipari Vállalatnál ugyancsak többen foglalkoz- «■ < \ tak a tömegekkel való foglalkozással és rámutattak arra, hogy a "■Pj.i ’ jelenleg folyó termelési értekezleteken a dolgozók sok termelé,vh si problémát vetnek fel. De ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a b) S gazdasági vezetés ezeket'a problémákat nem oldja meg időben,vagy egyáltalán nem oldja meg. Márpedig ez, ha nem javítanak rajta idavezet, hogy a dolgozókat nem fogja érdekelni a termelési értekezlet. Egy másik elv társ ugyancsak ezen a taggyűlésen foglalkozott azzal, hogy az események után vállalatuktól több gazdasági vezető elment nyugatra, többet le kellett váltani es helyükbe kommunistákat és pártonkivüli fiatal szakembereket helyeztek,a- kik mind megállták a helyüket és a vállalat túlteljesítette féléves tervet. \ Az a meglátásunk, hogy ezeken a taggyűléseken sikerült egy-két lépést tenni a pártonkivüliekkel való jobb foglalkozás felé, hi- PÁ5 szén a'beszámolók és a hozzászólók is ezzel a kérdéssel egyetór’ tettek. '4./ A helyi termelési kérdésekről is a legtöbb pártszervezetben szó volt. A Kikötőben, ahol jelenleg munkahiány van rámutattak arra, *1 ■ hogy ez elsősorban az ellenforradalomnak a következménye, mert hiszen az ellenforradalom után több nyugati országgal kereskedelmi kapcsolataink lazultak és ez kihatással van a Kikötő munkájára is". Kiemelkedő móg.a 25. Lpitőipari Vállalat taggyűlése, ahol főleg a lakásépítkezéssel és a munkafegyelemmel foglalkoztak. Ugyanis ez a vállalat Oroszlányban bányászlakásokat, Csepelen . ' j I / y| levéltár ■2_ ír
