XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
2jpo A hozzászólásokra az volt jellemző, hogy szive són foglalkoz- tak a nemzetközi helyzettel, különösen a bóka kérdésével, de belső helyzetünket tekintve inkább a gazdasági problémákról szóltak. Hárulták azt, ho y véleményt mondjanak a belpolitikai helyzetről. AgLJL*^-.J-I«- óc VII. kerületben r. partnapok résztvevői, nagyon JlááLáL^ikTik .voltak. A VII, kerületben az volt a jellemző, hogy a. pártnap befejeztével keresték fel az előadót kérdéseikkel, problémáikkal. A VII. l.V'I-rsqk u/y értékelik, hogy erős félelem van az erűberékben. Ak.'Ló.l .Ámítanak, hogy ha helytelen véleményt nyilvánítanak, rájuk sütik, -kony_ .yllenf orradalmkrok. Az I. kerület azt jelenti, hogy egyesek fél- 0 nők beszélni, mert .az októberi eseményekkel kapcsol atos vizsgálatok félelemmel töltik el őket, s ezért inkább hallgatnak, nehogy “rosszat” mondjanak, A felszólalók egyöntetűen elitélik a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteket és.követelik azok betiltását* Helyeslik a Szovjetunió álláspontját ebben a kérdésben. Ezzel kapcsolatban több helyen kérik, hogy tartsunk ismertető előadásokat a maghasadás lényegé- r öl és a nukleáris fegyverek pusztító hatásáról. Általános jelenség volt az, hogy sok kérdést tettek fel Jugoszlávia belső helyzetét és a hozzánk való viszonyát illetően. Szeretnék tudni, hogy miben van a jugoszláv és a magyar belső hcly-zot- ^ ben az eltérés. Sokat foglalkoztak az imperialista országok közötti ellentétekkel, Ugyanakkor megfeledkeztek arról, hogy az imperialisták egységesek a szocialista,országok elleni gyűlöletben, s.hogy ez milyen veszélyt rejt magában. Több helyen feltették kérdésként, magyarázzuk meg, hogy mi a nacionalizmus. Akadtak nacionalista megnyilvánulások. A VII. kerülőt- (ben úgy tették fel a kérdést, hogy Erdély és a felvidék visszakövetelése miért nacionalizmus, amikor azok mindig magyar területek voltak. A X, kerületben felmerült, hogyan értékeljük azt a tényt, hogy Lenin annakidején igazságtalannak tartotta a trianoni békeszerződést, mégis 194-5. után az SZKP a magyar határokat az ismert szerint állaoitotta me• Tisztázatlan sok elvtárs, de főleg pártonkivüli előtt a Szovjetunióhoz való viszonyunk, nem ismerik konkrét tények alapján a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokat.- 5 ^ országos lsshéltAi* ^ 'J/ «r
