XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

sz Magam is igyekeztem egynéhány elvtársat meggyőzni arról, hogy a műszaki normák újból való bevezetése több szempontból is feltét­lenül szükséges. Tűnius 27.-sn tartotta az alapszerv a taggyűlését, melyen ©n is rásztvettem. Szívós elvtárs beszámolója nagyon érdekes volt, mert felölelte az október 23-át követő ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban a Láng^Gépgyár történetét, és az alapszervnek azóta folytatott munkájáról is tükörképet adott. A beszámoló külpolitikai bevezetővel kezdődött, gerincében a gyarmati- és félgyarmati orszá­gok^ imperialista-ellenes harcát vázolta. A beszámoló szólt arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt ma is, ezeknek az országoknak. Végső következtetéseiben az atomháború elleni harc­ra hivott fel. Hátlrve az októberi eseményekre boncolgatta azok okait, majd rámu­tatott a Szovjetunió által nyújtott segitség óriási horderejére. Ezekután részletesen ismertette a Láng Gépgyárban történteket, név- szerint megemlítette azokat, akik uszítottak a sztrájkra, akik ellen- forradalmi propagandát fejtettek ki, és akik azóta már el is lettek ^ távolitva a gyár területéről. Megnevezte azokat, akik evvel a han­gulattal és evvel az agitációval szembeszálltak, majd ismertette az alapszervezet újjászervezésének körülményeit. Elmondotta, hogy de­cemberben még csak 5 párttag volt, januárban ez a szám még csak 12- re emelkedett, de márciusban már 54 volt a párttagok száma. Azóta azért nem emelkedett ez a szám tovább, mert igen éberen vigyáztak a párt tisztaságára. Májusig az alapszervezet csak a párt építésé­vel volt elfoglalva. A szervezet más feladataival foglalkozó párt­munka csak májusban kezdődött, amikor is 7 pártcsoportot alakítot­tak ki, ahova a párttagokat munkahelyük és képzettségük szerint osz­tották be# ugyanakkor megválasztották a pártcsoport bizalmiakat is. Szívós elvtárs ,a további feladatok legfontosabbikának a pártoakivü- liek megnyerését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy még igen sok félre­vezetett munkás van, volt párttagok ©s pártonkivüliek, akiket egyen­ként kell meggyőzni az igazságunkról. Ennek módja, éppen a velük való ^ összebarátkozás, valamint az egyéni- és csoportos beszélgetés. A gazdasági feladatokról szólva kiemelte, hogy a kommunisták fela­data a gyárban biztosítani a fegyelmezett munkát és a munkaverseny élharcosai legyenek. Beszélt az ujtipusu munkaverseny célkitűzései­ről, amelyben a döntő kérdés a jobb minőség elégése, az anyagtaka- rákosság ás az önköltség leszorítása* Szívós elvtárs beszélt a fiatalokkal való foglalkozásról is. Referá­tumának ez a része nagyon színes ás érdekes volt, mert .személy sze­rint mondta el a mindenki által ismert öreg munkásoknak a sorsát a Horthy-éra alatt. Beszélt a Horthy-rendszer alatti életszínvonalról, a munkanélküliségről, a nyomorról, az akkori üzemi konyhákról, ame­lyet csak a tisztviselők használhattak és arról, hogy mi volt az öreg­munkások sorsa a kapitalizmus előtt. Ezzel párhuzamosan rámutatott a felszabadulás utáni korszak eredményeire, a munkások életszínvonalára, nyugdijára, a nyaralásra és egyéb szociális körülményekre. Beszámoló­jának ez a része azért volt különösen meggyőző, mert név szerint sorol­ta fel a műhelyben még azóta is dolgozó öregek sorsát a régi rendszer­ben ás most. A beszámold után megindult vita nagyon érdekes volt, sajnos azonban a felszólalások száma nagyon kevés volt. fi • / * .,.iín ORSZÁGOD LEVE-:.FAR- 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents