XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
A vita során a felszólalók többsége behatóan foglalkozott a munkafegyelem kérdésével, a vezetők tekintélyének helyreállításával, az üzem gazdasági erédményeivel és a pártépités kérdéseivel. Fo^arasi elvtárs a párt és szakszervezeti dijak pontos fizetését vetette fel, a pártnak ma nehéz anyagi körülmények között kell dolgoznia, ezért a tagdíjjárulékon felül kell anyagilag segiteni a pártot, meg kell szervezni az elhanyagolt agitációs munkát és keményen kell fellepni a lo- gósok, a munkaidő meg nem felelő kihasználása ellen. Égéi elvtárs főleg a párt tömegbázisának szélesitésével foglalkozott fel'sz'ÓTalasaban. A dolgozók egységesek abban, hogy nem akarnak kapitalizmust, emellett azonban különböző nézetek vannak. A párttagság nem szívesen vállalkozik arra, hogy a dolgozók előtt magyarázza a párt politikáját, az ellenforradalom ellen sem veszi fel következetesen a harcot, pedig az ellenforradalmárokat korántsem semmisítettük meg. A párttagokat még mindig inkább a passzivitás jellemzi, most meg van a veszélye annak, hogy az ellenség beépül a^pártba. _ bilincs tájékoztatás az üzemben a norma kérdésében, pedig ez nagyon^erdek- li a dolgozókat. Az igazgató elvtárs többet jöjjön a dolgozók köze. Tóth elvtárs: szükség van az ellenforradalom által ütött sebek mielőbbi begyógyitására, ezért igen sokat tehet a pártszervezet azzal, ha^inten- ziv munkát végez a dolgozók között, meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a legutóbbi letartóztatások miért történtek. Meg kell javitani a gazdasági vezetés színvonalát, még mindig nem biz- nak a felső szervek, minisztérium, a vállalat felelős vezetőiben. A felső utasításokban igen nagy még mindig a merevség, ezért a tervek végrehajtása sokszor formális. Véleménye szerint a KGM helytelenül járt el, amikor a termelési tervüket csökkenteni akarta, mert termelésük jelentős exportfeladatok megvalósitását teszi lehetővé. Ha nem adnak több önállóságot a vállalat vezetőinek, akkor elkényelmesednek és felelősség érzetük is csökken. Szántó elvtárs: a munkafegyelem helyreállításánál ne a késéseket figyeljük elsosbrbanV hanem a munkaidő megfelelő kihasználását. Az a véleménye, hogy a titkári beszámoló sem mentes az elbizakodottságtól, a gazdasági eredmények a valóságban nem olyan szépek, mint ahogy az a beszámolóban elhangzott. A múlt évhez képest, jelentős gyártmányéitolódás következett áfc be és az idei eredmények nehezen hasonlithatók a tavalyiakkal. A gyart- mány eltolódás kedvezően befolyásolta, könnyebbé tette a tervteljesitést. Javasolta, hogy az üzemi eredményeket megfelelő formában az üzem dolgozóival mindenkor vitassák meg és arra kell a legnagyobb súlyt helyezni, hogy mindig a valóságot tárják fel. A munkástanácsokat nem helyes elvetni, hanem személyi összetételükön és munkafeladataikon kell változtatni. A megfelelő felvilágositó munka hiánya miatt, akarva- akaratlanul, bizonyos szimpátia /: sajnálkozás :/ van a letartóztatottaukal szemben. A párt részéről jelentős a javulás a dolgozók tájékoztatása tekintetében, mégis érthetetlen, hogy miért nem jelent meg eddig az uj szervezeti szabályzat, - későn jelent meg az SZKP legutóbbi határozatáról a részletesebb tájékoztatás és azt is csak a "Magyarország" közölte és nem a "Népszabadság". Ezért van az, hogy a tagság bizonyos tartózkodással fogadta a határozatot. Illés elvtárs: A munkaidő nem megfelelő kihasználása mellett a munkakörülmények sem megfelelőek: nem tartják rendben a dolgozók a munkahelyeket, ezért javasolta, hogy a munkaidőből 10 percet fordítsanak a munkahelyek takarítására. A pártmunkára ne jelentkezés alapján, hanem rátermettség alapján állitsák be a párttagokat. Az egyszerű jelentkezés által a karrieristák kerülhetnek előtérbe és romolhat a pártmunka minősége. ./. í{xJ * "2" Í3
