XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XXI kér.Intézőbizottság. Budapest, 1957. július 15. Tájékoztató. Hozzánk küldött levelükre a csoportos beszélgetések tapasztalatai­ról a következőkben tájékoztatjuk az elvtársakat: 1./ Általában a csoportos viták a párttagság jó részénél és a pár- tonkivüliek egy részénél is népszerűek.voltak. Természetesen ez függ attól, hogy milyen témáról, kérdésekről volt szó és en­nek megfelelően milyen'pártszergezetekben került sor a viták­ra. Csoportos viták egy-két pártszervezettől eltekintve a leg­több helyen rendszeresen voltak. Különösen rendszeressé vált a K.B. előadássorozata után. A termelő üzemekben, tehát a munkások között rendszerint a párt­ról, a proletárdiktatúráról, a munkásosztály vezető szerepéről £ szóló előadások és viták voltak a népsnrüek és a legtartalma­sabbak. Az értelmiségi körökben rendszerint az ellenforradalom Jellegéről, a revizionizmusról, a Szovjetunióhoz való viszo­nyunkról szóló viták voltak elterjedve. A párttagság részvéte­lére a vitában pontos százalék arányt nem tudunk adni, mert febr. -márc. -ápr. hónapokban a párttagé nagyobb része vett r&t, hiszen akkor a párttagság létszáma alacsony volt. Kásőbb május- ban-juniusban a százalék arány csökkent. Pártonkivüliek ezeken a vitákon részben az elzárkózottságuk miatt, másrészt a pártszervezetek befelé fordulása miatt nem vettek rés zt. Pártonkivüliek inkább csak április végén, május- ^ bán kapcsolódtak be a vitákba mint pl. a Kórház pártszerveze­ténél, a Papírgyárban, I.K.V.-nál. 2./ Az egyes témákon belül rendszeres visszatérő vita volt és még . ma is több helyen az októberi események jellege. Ezzel kapcso­latban nemcsak az elmúlt hónapokban, hanem ma is megbeszélése­ken találko-zunk olyan kérdésekkel, amelyek arra mutatnak,hogy sok emberben még mindig nincs eldöntve az ellenforradalom es a forradalom kérdése. Az értelmiségi körökben, de üzemekben és a diákságnál is találkozunk a revizionizmussal is, különösen Nagy Imre személyével kapcsolatban. Nagy Imréről, mint jó emberről, mint aki jót akart-beszélnek. Sok helyen beszélnek a semleges­ségről mint jóról és a nyugati segitségről. Visszatérő a Jugosz­láv kérdés - Tito és Rankovics beszédei. A vitákon rendszerint visszatérő probléma a régi vezetők hi­bái és -felelőssége főleg a munkások körében, akik meg most sem / ; ' h httSZÁGOS LEVÉLTÁR 3 LS

Next

/
Thumbnails
Contents