XXXV.1.c / 6. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.02.01-1957.06.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
t 1*0 ' jxf' Az Y. kér. Intézőbizottság által f# h. 19-én megtartott kerületi aktíva értekezlettel kapcsolatos észrevétel. Marosi elvtársnő bevezető előadásában helyesen kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1957. II. 26.-i határozatát a párttagság csak tudomásul vette, de az alapszervezeti intézőbizottságok egyes esetektől eltekintve módszeresen nem dolgozták fel, nem harcoltak eléggé az abban foglaltak végrehajtása érdekében. A figyelmet a nagyfontosságu határozatról .bizonyos értelemben elvonta a Révai elvtárs által irt cikk. . Kerületi vonatkozásban elemezte a határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. ' • . • . A hozzászólésbk többségében a proletárdiktatúra témakörébe tartozó problémákat vetetfekfel, konkrétan elmondották, hogy egyes vállalatoknál milyen harc dúl a pozíciókért. Az elvtársak élesen vetették fel tapasztalataikat, s követelték, hogy a munkás- osztály vezető erejét úgy a minisztériumokban mint egyéb területen a legfelsőbb vezetésre vonatkozóan is meg kell erősíteni. Politikailag ingadozó, kétkulacsos, karrierista elemeknek nincs, helye a pártban, és a fontosabb funkciókban sem. Aczél György elvtárs a kb. 10-12 hozzászólásra nem válaszolt, hanem általában emelte ki a fontosabb kérdéseket igen színvonalasan. Foglalkozott a Révai cikkel és több olyan kérdéssel, ami a proletárdiktatúra megerősítésével kapcsolatban merült fel. Vitába szállt Molnár Erik elvtárs korábban, szintén kerületi aktíva értekezleten elmondott - előadásénak egyes gondolataival. Helytelenítette, hogy Molnár elvtárs előadásában a Rákosi-rendszer kifejezést használta. Rámutatott arra, hogy a Rákosi-féle vezetés hibái nem a rendszer lényegéből adódtak, azzal sem értett • egyei* hogy a Rákosi eltávolítása csak tömegmozgalommal volt lehetséges annál is inkább, mert Rákosit tömegmozgalom nélkül az 1956. júliusi K.Y. határozat alapján váltották le. Foglalkozott a Központi Bizottság 1956* március hó 24.-i nyilatkozatával, melyben az októberi események kirobbantásának okát a négy ismert pontban határozta meg. Véleménye szerint október 23.-a csak azért robbanhatott ki, mert mind a négy okozati tényező együttesen hatott, amennyiben egyik nem hatott volna, nem robbant volna ki az október 23.-i esemény. országos levéltár Molnár Erik elvtárs válaszában védte lényegében a korábbi álláspontját úgy a Rákosi-rendszer kifejezésére, mint a tömegekre való utalásra vonatkozólag. j Továbbmenőleg kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint az október 23.-i események k kirobbantásának alapvető oka a Rákosi-rendszerben, illetve vezetésben keresendő.
