XXXV.1.c / 6. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.02.01-1957.06.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
N aég, - az alsó szerveknél is egész központi kérdésT hogy kik a lB—k vezetői* Sok MDP tag azért nem lép be a pártba, mert nem tetszik néki a helyi LB összetétele* Nagyon nagy a torzsalkodás, a régen tisztséget viselők szia.ják a ^P.e^^^ig-.kat, a mostaniak szidják a regieket • Ez egy nagyon áldatlan állapot es kihat úgy a kerületek mint az üzemek munkájára* A munkások /pártonkivüliek/ kevésbbé foglalkoznak az események ertekelesevel, sokkal inkább a jelenlegi helyzettel, a napi aktuális problémákkal foglalkoznak* Ezek közül is elsősorban a bérek körül vannak viták és vélemény-nyilván!tások. A munkafegyelem, a bérfegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseket, az ezzel kapcsolatos újságcikkeket úgy könyvelik el, mint a régihez való visszatérést, a közlekedési tarifa felemelésének gondolalata külö- nősen táplálta ezeket a nezeteket* ügy látják, hogy mindé marad a régi, mert az üzemek nagyobb önállóságát sem mozdítják elő ka herén egy lépéssel sem, pedig az nem lenne szocializmus-ellenes intézkedés, hanem ellenkezőleg segítené a szocializmus építésének meggyorsulását. De ettől a vezetéstől nem is lehet mást várni. Nagyon türelmetlenül vetik fel ezzel kapcsolatban a kormány kiegészítését, munkásokkal és jó szakemberekkel. Nagyon élénkülnek az antiszemita megnyilvánulások, azt mondják, hogy a zsidók juttatták erre a sorsa az országot /Rákosi-Gerő klikk/ és most is a zsidók kerülnek a jó zsiros állásokba. A munkapadnál alig lehet őket találni, de minden bel— és külkereskedelmi szervnél Q csak is vannak. Más vezető állami és pártpoziciókba is a lakosság 0 arányához viszonyítva nagyon túlsúlyba vannak. A munkásosztály vezető szerepe felcserélődik a zsidók vezetőszerepélvei. Az értelmiség soraiban rengeteg kérdés merül fel, rengeteg nézet van, aminek hangot is adnak. A legtöbbet hangoztatott vélemény a magyar sajátosságok figyelembe vételére irányul, ne majmoljuk a szovjeteket, mondják, építsünk magyar szocializmust. A másik nézet, hogy lehet-e egyáltalán szocializmust épiteni, azt mondjak, nogy nem, hisz Magyarországon nem volt fejlett kapitalizmus és bebizonyosodott az elmúlt 12 év alatt, hogy nem megy a szocializmus epitese. Mások azért vonják kétségbe most a szocializmus építésének lehetőségét, mert ahogy ez október 23-án és azt követően is bebizonyosodott, hogy ez H egy fasiszta nép, a szocializmus gondolata teljesen távol áll tőle, tehát egy nép ellenére nem lehet szocializmust épit eni.- 2 - J5& ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^
