XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

- 2 ­f Hiányossága az értekezletnek: A reierátűmtől többet vártak. Előre jelezték Kiss' elvtársnak, hogy értelmiségi kerül tről van sző, a résztvevők zöme tehát értelmiségi v lesz. Ennek megfelelően a refe­rátumnak, mélyebbnek, elvibbnek kellett volna lennie. Ezt különben a résztvevők is hiányolták. A beszámoló főleg a 23 *i és az/ azt követő eseményekről beszélt, nem mutatott előre. A beadott kérdések közül is csak azokra vála­szolt részletesebben, amelyek nem a jövőre vonatkoztak. Mégis a válaszokt úgy kell értékelni, hogy azok többet nyújtottak a hall­gatóságnak, mint a referátum. 15 hozzászólás volt. - Elsőnek Patkó szólalt fel, aki elmondotta aggályait, birálatot gyakorolt személy szerint Kiss elvtárs felé is. Hiba volt azonban, hogy a hallgatóság egy része nem hagyta beszélj állandóan közbekiálto .t, hogy "hagyja abba!", "nem szégyeli magát™ Ez azután azt eredményezte, hogy jó néhányan, akiknek hasonló aggá­lyaik voltak, nem merték elmondani. - A vita többi része is q. Patkó flszólalása körül zajlott. Egyesek nagyon elvetették a sulykot pl. Domonkos elvtárs azt mondotta: "lehet, hogy Patkó elvtárs jobb marxista, mint Mao-Ce-Tung elvtárs..." Baloldali szektás hozzászólás is hangzott el: volt ksalyxx olyan hozzászólás is, aki azt követelte, hogy aki 15 nappal ezelőtt nem kérte felvételét a pártba, azt már ne vegyük fel, /mert az ak karrierista. Van egy olyan veszély /ezt a hozzászólások alatti hangulatból von* ták le a kerületi elvtársak/, hogy megint ki alakul az a szellem,f hogy bátran csak az mondhatja el a véleményét, aki mindenben és feltétlenül egyet ért a párthatározatokkal, akinek kételye, ellen- véleménye van, nem mondhatja el, mert lehurrogj^g,7^GOSlev*,tár XVI. kerület: Az aktiván, amelyet Kiss Károly elvtárs tartott kb. 25o-en vettek részt. D.e. 1/4 lltől d.u. l/2 5-ig tartott. A beszámoló elsősorban annak kíIehki elemzésével foglalkozott, hogy az október 23-i esemény forradalom, vagy ellenforradalom volt-e, illetve az első perctől kezdve ellenforradalom volt-e. A hozzászólá­sok is elsősorban ennek elemzésével foglalkoztak, valamint azzal, hogy az első szovjet beavatkozás szülk séges volt-e vagy sem. Elvi viták is alakultak ki, pl. az agitáció kérdésével kapcsolatban, hogy ma elsősorban aigfcáisi agitációra v&n szükség. Többen felvetették, hogy elsőrendű fontossxiágunak tartják, hogy az eseményeket tisztázzák. Amellett, hogy az aktiva megerősítette a

Next

/
Thumbnails
Contents