XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
- 4 ellenforradalom tisztjeivel találkozott. Gedő András /tanár/í Ő volt alegjobb felszólaló, éles logikával, elvileg, történelmi példákkal bizonyította a párthatározat helyességét. Hivatkozott a Münzer-féle parasztlázadásra, az 1792-es párisi forradalomban a parasztság szerepére, Tolsztoj Roscsinjára abból a szempontból, hogy a szándék és az eredmény mennyire nem elválasztható a történelmi események értékelésénél. A 23-i tüntetés még hem volt ellenforradalom, de ebből lett és épp ezért bűn volt kivinni az embereket az utcára. Nagy Imre és társainak szereplését árulásnak minősítette és hibáztatta az események bekövetkezéséért az írószövetséget, Déryt, mert lapjukban a tényleges hibákat destruktív módon bírálták. Ezzel az ellenforradalmat készítették elő. Petőfi példáját akarjuk követni - mondotta - de nem a PetŐfi- körét, amely az Írókhoz hasonló módon járt el. Halász Gyula:mSzerinte a jelnlegi helyzetben a fő feladat nem az ellenforradalom elleni harc, hanem a tölaegek megnyerése. Ennek érdekében el kell távolítani még a vezetésből olyan embereket, mint Friss István, - a forradalom érdekében kell ezt megtenni- mondotta. Nem ért egyet Gedővel, akinek a felszólalásában a . szándék és az eredmény egy kalap alá került, mivel nem lehet elvárni marxista műveltséget az egész népti, emellett nemcsak a Parlament előtti, hanem más események is tisztázásra várnak, pl. olyan részletek, mint az, hogy Nagy Imrét napokig fegyverrel kényszeri- tették arra, hogy azt mondja, amit Gerőék akarnak. ^ Horváth Ferenc /zinmüvész/: ha az elinniorradalmat akarjuk jmá okolni a történtekért, akkor rossz utón járunk. Felelősek a párt ^ vezetői az#rt is, mert ő is és mások is hiába mentek uta/sitást kérni, nem kaptak feladatot, fegyvert sem. Emellett voltak olyan kommunisták is, akik nem is akartak harcolni. A Honvédelmi Minisztériumban pl. 7oo kommunista volt benn, kaphattak volna fegyvert, de nem akartak harcolni. Helytelenítette a kialakult vitát, véleménye szerint inkább az élet praktikus kérdéseivel /szén-helyzet , i romeltakarítás,/ kellene foglalkozni, azzal, hogy milyen lesz a párt, hogyan lehet a pártba való belépésre agitálni, hogyan lehet fellépni a szektáns agitátorok ellen, akik miközben a pártba való belépésre buzdítanak, szektáns nézeteket hangoztatnak. Arr^l is beszélni kellene, amit Gellért elvtárs mondott, a dilettantizmusé ' ■ ■ ■ . ! k í __________________________ I • ' v'• • i ■ ■ . ’ ■ . ' • •
