XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

magyarázat arra, hogy igy szétesett a párt, hogyan, kerülhetett annyire szembe a néppel* Azt kell világossá tenni, hogy miben volt valóban marxista-leninista az MDP* Miután a párttagság egyöntetűen helyteleníti az ilyen megfogalmazásokat, - ha ezeken nem változtatnak- mi a biztosíték arra, hogy a MSzMP valóban uj párt lesz.

Hibádnak tartja, hogy még nem jelent meg az uj szervezeti szabályzat tervezete, amelyben figyelembe kellene vennihogy a párt- fegyelem fogalma kezd kétessé válni. Szerinte a pártfegyelem történelmi kategória, és éppen ezért ennek meghatározása minden történelmi korszakban változtatásra szorul. Most pl. arra lenne szükség, hogy a pártszervezetekhek csak olyan határozatok hozatalára legyen joguk, amelyekkel mindenki egyetért.

Halmi: Feltette a kérdést, hogy a marxista-leninista párt Ék fogalmával összeegyeztethető-e a több párt-rendszer? Szeretné tudni,

^ hogy ebben a vonatkozásbaji jelenleg mi a helyzet, mivel Kádár elvtárs még november 4. után is a többpártrendszer sz^kségeségéről beszélt, és úgy látszik, hogy azóta módosított álláspontján. Szeretné tudni azt is, hogy a Zsneminzsiípáo cikke után mi a párt álláspontja a sztálini politika legexponáltabb képviselőit illetően? Az MSzMP határozata kizárta ezeket a pártból, illetve nem ad lehetőséget arra, hogy funkciókat tölthessenek be, a cikk viszont helyteleníti az i- lyen eljárást és hangsúlyozza, hogy mádot kell adni számukra a hibák kijavítására. Hangyísiklyozta, hogy az október 23. utáni eseményekkel bekövetkezett tragédia oka az volt, hogy a pártvezetőség elszakadt a tömegektől, és éppen ezért szeretné tudni, hogy a MSzMP hogyan alkal- ^ mázzá Lenin tanítását arr^l, hogy a vezetők fizetése ne legyen na- gobb az átlag munkások fizetésénél.

Géllért Kálmán /Könyvkiadó/: Egyetért Erdőssel és az a véleménye, hogy a párthatároz<ítt)í sommázott megállapitásai megsértenek egy sor embert azzal, hogy az október 23*—án kezdődött eseményeket első perctől kezdve ellenforradalomnak határozza meg. Ez ismét szakadáshoz vezethet, mert be kell látni, hogy ma még az egész országban olyan a hangulat, hogy inkáhb a fasiszta Spanyolország mellett foglalnak állást, mint a Szovjetunió mellett. A párthatározat mefc- állapitásait azért is sommásnak tartja, mert nem tárta fel az események részleteit, nem mondta meg, hogy pl. a Parlament előtti vérengzést mi váltotta ki. Nem helyes, hogy a szovjet elvtársak is ilyen sommás megállapitásokat tesznek, mert Hákosiék legalább úgy félrevezették őket, mint a magyar népet. Nem lehet egyetérteni Hruscsov elvtársnak azzal a kijelentésével, hogy Ma/gyarországon fa- j siszta felkelés volt.

‘ „ • . . Wi. ■ ' •

* « _ 2 - 36^