XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— *-9- ^rS A külső kapcsolatok mellett alapvető kérdés a Munkástanácsokban a kommuni ta írakciék .létrehozása és a velük való rendszeres tanácskozás az ott vég* zeöt; munkájukról,/ Ahol íiincs lehetőség egyenlőre kommunista frakció létre hozásra, ott'a volt MDP*;: tagokkal ilyen csoportot képezni és Időnként tár gyalni velük* " v Szükségessé vált, hogy az üzemi Munkástanácsok elnökeivel megtárgyaljuk a Párt és a termelés kérdéseit, mert nem értik ém nem tudnak eligazodni abban* hogy a Párt hogyan fog foglalkozni a termeléssel /pontosabban a régi helytelen módszerektől való félelemről van szó / A Munkás tanácsok felé egyszer s mindenkorra mivel töb' helyről van ilyen követelés* Ift kell szögezni, hogy a Munkástanácsnak mir intézménynek, nincs joga a Párt fcelső Ügyeibe beleszólni és igy abba sem hegy kik a Párt vezetői ás kiket vesznek fel a Párt soraiba* Magunk felé viszont meg kall mondani, hogy az egyes Munkástanács tagok ilyen irányú v< laményeit megfogjuk hallgatni, Ez szükséges, mert a Munkástanács tagok $öi* ■.í$laStti’atí,a P0*?*3* szemben, sok Pórtohkivüli bizalmát birjék és ha meghallgatni véleményüket amikor a pértonkivüliek hangját tolmácsolják fe; 0 ., . *»/ Pártszervezeteinknek segíteni kell a gazdasági és mű*!? éÍ^éttéSftakináélyán?kva^í‘elyr8álÍÍtásában> további erősítésében*] Ennek érdekében tanulmányozni kell a vezetés problémáit, állandéan javítani'a vezetés módszerét* A párt befolyása még gyenge a műszaki értelmiségre* Valahogy « Párt szervezet ék és műszaki értelmiségiek között van még agy aői kölcsönös bizalmatlanságoi Megnyerésük egyik fontos problémája, hogy szakítsunk a régi mődszeraínkkal* Ezért ne avatkozzunk bele a termelés olyan kérdései be,amint nem értünk és főleg ne parancsqlgassunk* A módszer itt iá a komin? nista kuszaki vezetőkkel való szoros és rendszeres kapcsolat kall, hogy “ legyen, de ez a kapcsolat sem a parancsolgatás, hanem az elvtársiasság «- lapján kell, hogy épüljön^ „ , . * ^ A műszaki értelmiség magunk mellé áll!tám érdekében felélyuk folytatott politikai munka mellett Párt •'Intéző Bizottságának hiányos kérdésekben kezdeményezőleg kell féláépni*] Ilyenek többék között* á felső gazdasági szervei, a Minisztérium és Tervhivatal messzemer önállóságot biztosítson a gazdasági és műszaki vezetők számára* Szüntessék meg a sok mutató ellenőrzést és a kicsinyes bürokratikus gyámkodást* Enne! érdekében a Pártszervezet tanulmányozza e'kérdéseket, közösen a gazdasági vezetőkkel járjon el a felsőbb szerveknél*] ,,, ^ A nagyüzemek munkásai és műszaki dolgozói felé olyan hé politikát kell kialakítani a felső gazdasági vezetésnek, hogy ez a kis'és középüzemek munkásainak és műszaki dolgozóinak átlagát jóval meghalad ja v Természetesen ezzel egyidejűleg magas követelményeket kell állítani eléjük a tarmelisi mutatók serén*] Ez a kérdés egyébként az üzemi törzsgárda kiaía hidasa erősítése, szempontjából is szükeágesg Rendkívül sürgőssé vált mesterek és művezetők általában az üzem parancsnoki karának kik a'te^meléss ' közvetlen kapcsolatban vannak, fizetési problémájuk tisztázása* / az ütemekben Órájuk épül az egész terraalés/ Ugyanakkor'nagygóndot kall /ordítani az üzemen belüli béralap megfelelő elosztására^ Ennek érdekében viszont a munkaügyi apparátus sorait rendezni kell és azokat a legjobb aza emberekkel kell megerősíteni* ORSZÁGOS LF7VTÜI A