XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
& fr? J~U- 4 ' Az üzemi demokratizmus fejlesztése és a pártszervezetek feladatai. A munkástanácsok létrejötte jelentős előrelépés a dolgozók üzemen belüli demokratikus jogainak kiszélesitése irányában. A munkástanácsok lehetővé teszik, hogy a dolgozók széles Rétege kapcsolódjék be az üzemek, vállalatok vezetésébe, a termelés ellenőrzésébe. Ez a körülmény a dolgozók nagyobb aktivitását kell, hogy kiváltsa és végső foko n az életszinvonal emelkedését, a munkásosztály gazdasági és politikai hatalmának megerősödését kell, hogy eredmény’ezze. A pártszervezetek fontos feladata, hogy a munkástanácsokat nehéz munkájukba segitsék, hogy minél előbb kialakuljon a munkástanácsok helyes munkamódszere és valóban a proletariátus üzemen belüli gazdasági ^ vezető szervei legyenek, amely kiváltja a dolgozók aktiv tevékenységét a gazdaságos termeles érdekében. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az üzemi pártszervezetek és az üzemi Munkástanácsok között helyes kapcsolat alakuljon ki s ezáltal megteremtődjék a bizalom a dolgozók részéről úgy a párt üzemi szervezete, mint a munkástanácsok iránt. I. Az üzemekben szerzett tapasztalatok, /Láng Gépgyár, Fémszerelvény, Ruggyantagyár, Chinoin, Autótaxi, stb./ azt mutatják, hogy a j munkástanácsok kezdik megismerni feladataikat s figyelmüket már inkább a termelés kérdésére fordítják, mint akár egy-két héttel ezelőtt. Azon- ® kan még ma is az a jellemző, hogy a munkástanácsok tagjai ma még nem képesek - sok helyen nem is akarják - szocialista módra vezetni az üzemeket . Az alapvető ok: a munkástanácsok tagjainak tapasztalatlansága; a munkástanácsok nem megfelelő összetétele ;* a pártszervezetek gyenge segitokészsége; és-nem utolsó sorban a közismert gazdasági nehézségek. /Anyag- energiahiány, akadozó kooperáció stb./ W A megvizsgált üzemekben jellemző, hogy a munkástanácsok nendkivül alacsony, termelési tervet szabnak meg maguknak. Ott, ahol a vállalat igazgatója politikai és szakmai SEempontból egyaránt megállta a helyét, lényegesen kedvezébb a munkafegyelem, a termelés. Pl. a Chinoinban a régi termelés 8o/»-a_ felett van a termelési szint, a Fém- szerelvény gyár kb. 71^-át termeli*! a réginek, a Rug^yantaárugyárban az igazgató kijelentette: ha a gépek nincsenek kapacitásuknak megfele- l^en kihasználva, el kell bocsátani a dolgozót, mert nyersanyag biztosítva van a munkához. Bizonyos mértékig az elbocsátásoktól való félelem is befő^ -2 0 . ’ ■ ^ __ _______________________
