XXXV.18.c.1957 / 98. Kender-, Juta- és Textilipari Gyár MSZMP Bizottsága. 1956.12.05-1957.05.17. A Kender-, Juta- és Textilipari Gyár munkástanácsának iratai
' . y y 2 Q\ , A munkástanács vezetőinek álláspontja a parttal és a kormánnyal szemben nem jó, azonban ezt nehezen tudjuk bizonyítani. Állítólag a tanács elnöke nem régei] olyan kijelentést tett, miszerint az okt. 23 előtti rendszer nem változott, hanem csak "a kalapot cserélték, a fej és törzs változatlan". Azt tapasztaljuk, hogy mindennek ellehére a tanács igyekszik igazodni a fennálló rendelkezésekhez és vannak: pozitív elképzeléseik sajat jövőjükkel és munkájukkal kapcsolatosan. A dolgozók bizalma megoszlik.Vannak közömbösek, vannak akik helyeslik, vannak akik elitélik a tanacs működését. Semmiesetre sem mondható, hogy a munk^sta- - nács a dolgozók többségének bizalmat élvezi. Illegális irányítást nem tudunk bizonyítani. A bevezetőben BatiszirŐl mondo t- tak azt igazolják, hogy a törvényen kivül helyezett nagybudapesti tanacesal összeköttetésben álltak és mindenféle kerületi bizottmányoktól kaptak utasi- tost amely szerint dolgoztak. A nagybudapesti felosztása után nem tudunk illegális irányításról. A Partszervezettel egyáltalán nem igyekeztek együtt dolgozni. A legutóbbi időben egy-egy személyi kérdésben mar fordultak a pártszervezethez. .Ezek azonban nem voltak lényeges ügyek, inkább a munkástanácsot ért állitolagos rágalmak tisztázását szolgálták. ígérték, hogy hajlandóak lesznek az intéző bizottságot tájékoztatni egyes kérdésekről, azonban ez még nem történt meg. BdcLig^ még eszükben sem jutott igazgatói tanács ülésre a pártszervezetet meghívni* f zóban nem, de cselekedetben igyekeztek a kommunistákat háttérbe helyezni, z a racionalizálásnál nyilvánult meg. Nem bizonyíthatóan deca fülünkbe jutottak olyan kijelentések, " roadt kommunisták újra uralomra akarnak kerülni" Az október 23-a után eseményeket nem ismerik el ellenforradalomnak. A december 11-12-iki sztrájkkal kapcsolatban teljesen helytelenül viselkedett a munkástanács. Nem merték felszólítani a dolgozókat a munka felvételére • Körülbelül az volt az álláspontjuk, hogy " ha rámhaUgattok azt csináltok,amit akartok" Az igazgatóval eleinte nem volt surlüdos mentes a kapcsolata a tanácsnak, Ma már az igazgató erősebben áll és támaszkodik a pártszervezetre • Az igazgató rögtön belépett a pártszervezetbe és jó kommunista módjára segíti elő a párt célkitűzéseit. Eleinte, mint egyetlen kommunista állt szemben az egész munkástanáccsal és roppant nehéz helyzetben volt. Ma már az erősödő pártszervezet és a Minisztériumi támogatás megkönnyíti a dolgát. Amint az előzőekből kiderült nem jó a munKostanocs és a pártszervezetünk együttműködése. Véleményünk szerint arra, hogy a part befolyása erősödjék ^szükség lesz uj tanacsválasztásra és feltétlenül szükséges, hogy a tanacsta- Qbk között kommunisták legyenek. A lauhkost&n.cs a dolgozóké és ezért csak akkor müködheti|: jól, ha a munkások portjának szellemében dolgozik és minden tekintetben aláveti magot az MSZMP áltál irányított Kormány intencióinak. Hiányosság, hogy a munkastanacsnak még nincsen kialakult ügyrendje és sok olyan kérdései foglalkozik, amihez semmi köze sincsen. Szeretnek személyzeti kérdéseket intézni, leveleket alahrni és a vállalati ügyvitel jelentéktelen kérdéseivel foglalkozni, mint pl. textilutalvanyok lebélyegzése. A szakszervezet elnöke teljesen a munkástanács befolyása alatt all, annál is inkább, mert az ő javaslatukra biztak meg ennek a tisztségnek az ideiglenes be! töltésére. Ez a szaktársnő az igazgatási tanácsnak is tagja és igy kettős szerepet tölt be a tanács üléseken. A szakszervezeti elnöknek a dolgozókat kell képviselni, amig a munkástanács eszmei értelemben a"munkaadó" Ezt a körülményt megemlítettük, mire a munkastanacs elnöksége azzal érvelt, hogy a szaktársnőnek az igazgatási tanács ülésen nincsen szavazati joga. Viszont a. szaktársnő nem ismeri a szakszervezeti munkát ill. a szakszervezet feladatat a dolgozók érdekképviseletében, és mint munkust&nacstag kezdte meg működését és teljesen a tanács befolyása alatt áll. Budape st•1957•február.15• /IL —
