XXXV.17.b / 7. MSZMP XII. Kerületi Bizottsága. 1956.11.22-1957.09.23. A kerületi "ellenforradalmi" eseményekkel kapcsolatos iratok
- 4 hangzottak el a párt akkori vezetői ellen* Mint mellékes, d© nem lebe- csillendl jelenség, megjelent a postás vezetők birál ata is* és itt első- Í^Jifcbrban Katona ée Básta et. ellen folyt a ezemélyi lejáratás! bar*, nem elvtársi, hanem elvtelen módon csak a hibák kifcangeulyoséá&ával. 1 fr^c/f^'Egyre inkább előtérbe került a rendkívüli kongresszus összehívásának követelése, valamint a sajátos, szociálist® ut keresésének követelése és itt elsősorban a jugoszláv, kisebb mértékben pedig & kínai ut felvetése merült fel, mint megoldás® b./Gazdaságpolitikai vonalon elsősorban a postai fejlesztési kérdéseknél* • még meglévő hibákat kiélezve folyt a támadón* MegtaláXh&tl veit a vi- jH*' ta az egyes és a kettes szektor közötti arány kérdésében ísa azonosa döntően kiélezésre a postai kérdések közül merült fel. Ennek objektív AF alapja is volt, mert 1953«tól kezdődően a postával szemben a követelmények növekedtek, ugyanakkor pedig a követelmények kielégítésére szükséges objektív feltételek biztosítása egyre inkább csökkent, Aa a vi- ta, amely a párton belül a nehézipar és a könnyűipar arányának kér- dóséban, a napi gazd, politikában 1953—tóX kezdődően lezajlott, a p®s=» tán agy tükröződött, hogy amikor a könnyűipar került előtérbe, ekkor a posta a nehéziparhoz tartozott, amikor pedig a nehézipar került előtérbe, akkor a postát a könnyűiparhoz számították. Ez as objektív p? helyzet lehetőséget adott olyan áramlatok érvényesülésére$ mely tagad* ta a szóé, gazdálkodási rend fölényét9 tagadta a tervgn*diXk»dl» M** lyességét és bár nyíltan kimondva ne* merült fel, de a vitairánya egyre inkább a kap, gazdálkodás visszaállítása felé tendált 9 egyenlőre csak az értékiörváay j^fegyebb érvényesülési, valamint a magán kezdemény ezés nagyobb felkarolásának követelése alatt, '0,/A főosztályon belül, de ez jellemző volt az egész postára, egyre öle- XV sebben merült fel a postás dolgozók helyzetének vizsgálata és bírála^ N ta, Sn elsősorban a bérezés területére hatott ki, azonban e.^ asü«> ^ \ / lendő, a korábban érvényben volt de a későbbiek folyami# elv ént kedvez* vX v\ mények visszakövetelése is. Itt elsősorban a kedvezményes vasúti jegy $ V\V a vasúti dolgozókkal valé egyenlő elbírálás, a postás Márkás* a pos- tás betegségbistosité visszaállításának kérdése merült fel® Bérezési vonalon a követelések arra irányultak, hogy a postás dolgezők bérező- \ se a kinti iparral egyenlő elbírálással történjék és as alacsony pes-» y- táa keresetek felszámolása megtörténjen, 4, d./Egyik vitatéma volt az értelmiség helyzet# a főosztályén belül. Ezen VV a területen * jogos sérelmek vitatásán túlmenően kialakult egy olyan > nézet is, — és ez főleg a bekerült munkáskáderakkal szemben merült fel és azoknak az éles bírálatában nyilvánult meg*-, hogy az értelmiségnek v'A [nagyobb vezetőazerepet kell biztosítani és kisebb vezető szerepet a /y munkásosztálynak, valamint a pártnak. Ebben a helyzetben a pártszervezet vezetősége igyekezett úrrá l*nni a helyzeten ás ez kb, szeptemberig sikerült 1?, á posta gasd, helyzetéről az értelmiség problémájáról kollektív munkával összeállításra kerültek anyagok, ehhez tartozott az ötéves tervvel kaposolatos vita is, azonban ezek az anyagokéba el ia jutottak a megfelel# helyre* rájuk választ a pártszervezet nem kapott és így ebben az irányban segítséget a viták helyes Irányban való terelésére sem kapott, A Postafőosztály, mint minisztériumi pártszervezet közvetlenül a K,V, Ipari- közi, osztálya; alá tartozott ellenőrzés szempontjából, Az utol* H ' _____________!
