Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/9)
1950-06-16
-r — ' r ' > 7 / jtebeot.y.Sn oly-fc&roi Mintán íiegu itotta az é.takeeletet. beíalení.^' napir hdi pontokat, átadja a szét Iíagy Mária clvtársIőnak^W^ a következőket mondja. - T M&L Itiria elvtársnő a A Központi Vezetőség határozata megezabja a mi munkánk irányító, át is, hosszú időre előre megmutatja a tennivalóinkat. G, áripari termelésünk terén elért részletes eredmények Ismertetésétől eltekintek, miután azt a vasárnapi pártértekezleten már megtettem és azt az elvtársak val: mennyien hallották. Gyáriparunk fejlődése, a magyar népgazdaság ejlődés© - visszatükröződik na újpesti U nmeinkben* A 3 éves torvet 112,5 #-ban toljoGitet ük. A termelékenység a termelésű®! egyi ej ül- g növekedett,/ tpéldákat emlit az újpesti üzemek termeléséről és termelékenycégéről,/ Emelkedett az drakereaot 2.79 Ft-ról , 3«o7 Ft-ra, különösen a ;vas iparban zembetünő az emelkedés 2.39 Ft-ról 3*16 Fra, A munkáslétazám 145 #-kal emelkedett. Emelkedett az él tssinvonal loo jjfc&L több zöldségféle jön a t piacra mint 1 évvel ezelőtt, emelkedett a aair és húsfogyasztás. Ez a jólét egy bizonyos mértékig csökkentette a dolgozók. áldozatkészségét* Gorő elvtára rámutatot’, hogy termelési ** eredményeink minden pozitívuma ellenére komoly hibák és hiányosságok vannak, S amiről Gerő elvt áré beszél !;, amely hibáit k /általánosan meg aláihatók nálunk is, bőségesen meg vannak, I Elsőként említette Gerő elvtárs a tervfegyelem lazaságát. Milliós összegeket ruháznak be üzemeink terven kívül, engedély nélkül, céltalanul, gazdaságtalanul, általában a törtteljeoités csalt a mennyiségre és nem a tervek rés leteiben való teljesítésére mennek ra, /példákat emlit ,z újpesti üzemekben előfordult esetekről/ Foglalkozott Gerő eívtárs a külkeredt©delemben mutatkozó komoly lemaradással, amelynek objektív okain kivtil Uzpmeink vezetőinek jóréeze hibásak. Nem tartják b© a határidőket. /példát emlit/ Rossz a minőség, /Példákat emlit/ Külkereskedelmi szállításaink a Szovjetunió és a népi demokráciákkal megnövekedett, 1949-ben kivitelünk 44 $> volt, ma már 63 $*ra emelkedett, behozatalunk $2 $ volt, ma már 54 Ezen a téren még nagy lehetőségeink vannak, do nem használjük ki megfelelően a nyugati országok lehetőségeit, T* Az ipar törekvései kiépíteni a kapcsolatot a népi demokratikus országokkal, nyilvánvaló azzal a céllal, hogy a kizsákmányolás további lehetőségét biztooita a maraohallizált országok felé., A külkereskedelem erőaitéae a nyugati tőkés országok felé sajátos haro kérdése, amelyet még nem tanultunk még eléggé melyet meg kell tsnulnunk és ki kell küszöbölni külkereskedelmi apparátusunk gyengeségeit. Nem kevésbbé játszik fontos szerepet népgazdaságunkban a termelékenység alakulása. Népgazdaságunk egészét figyelembe véve a termeiékenység ugyan emelkedik, de ez az emelkedés nngyon egyenlőtlen é^ lassú, melyet újpesti üzemeinkben is tapasztaltunk/ üzemeinkben a termelékenység a következőkképp n alakul, itt példát emlit a bőrös üzemek emelkedéséről, vegyi üzemekről, textil üzemekről./ Az egyenlőtlen és lasau emelk dós okát 1,/ gazdasági vezetőink gyeogosóge, 2,/ A pártszervezet és pártbizottság elégtelen ellenőrzése, 3./ A termelőmunka szervezetlensége, tervszerlitlousége /géppark rossz kihasználása, munkafegy lem lazasága, ellenség tevékenysége, / i g; • ' • • V , • ,■ : ■ ■. . ' : K w. . 3 ’ J
