Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Vezetői háromszög értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/8)
1950-11-20
/ ' , , ... ■ . ■'. J* A «- 2 -hogy hogyan dolgoznak üzemein-k szintén kifejezik áItalában a jo munkát. ■fi/Yü . f fi''.'fi .7 ■ Y7.7- '7:7..:.fi. YfYÍjüü . . .7.777 WLíi.98fe:8lfi-!» Yi Ha csak a fíarmadik negyedet hasonlítsuk SZ első évnegyedhez pl. a loo forint munkabére es" termelési érték 127 al emelkedett, de ha juliushozji az utolso norraarendezés elüti ho napokhoz viszonyítjuk szeptembert, akkor 2o7 os emelkedés * mutatkozik. Az elmúlt időben bevezettünk egy sor olyan ré|idlekéz :st, amelyek hozzátartoznak a szocializmus épitéséhek jellegéhez és amelyek nagy mértékben hozzájárultak ezekhez az eredmé- i nyékhez, hozzájárultak népi demokráciánk népgazfasá gunk erősítéséhez. Ilyenek voltak pl, a dara bár bevezetése, az alapbér emelés és normarendezás. Ezek a feladatok nem voltak könny"ek. /: mondotta Rákosi elvtárs:/ Me- kellett harcolni ezeknél a feladatoknál a még dolgozóinkban rejl" a ré~i rendszerben beléjük szívódott a kapitalistákkal szembeni, harcban k —N kih akult. akkor te rmészetes védekezés, "most már azonban f helytelen, osökevén. ek számító felfog'ssal szemben. Te frleg meg kellett harcolni ezeknél a feladntokn'l is /: mint eddig a job oldali szociáldemokraták aknamunk'j'val. Végeredményben dolgozink széles törne ei e~yre jobban kialakult öntudatára és pártunkba helyezett bizalmira jellemz', hogy megértette a flarabbérbevezetésének és a n rmarendezésnek a munka termek Ucenység 're gyakorolt hatalmas jelentőségét . Az a la pbérernléssel kiküszöböltük a bérezésünkben e^es szakmákkal, iparokkal szembeni i'azságtal /nságokat, elórf'k azt, hogy a jelenlegi bérezés, a nehézipart súlyponttá képezve az 5 zves terv célkitűzésének megfelei. “en nagy mértékben betölti munkaerő átcs opcrtosi to szerepét, az e-yébb iparokbel a vasipar felé. * Kerületünkbe:, is a vasiparban vannak a legmagasabb átlagkeresetek az alapbéremelés óta, Rákosi elvtárs megedilitette, hogy az ipar fejl’dése és népi demokráciánk er "kedésére jellemző, hogy gyakorlati la g teljesen megszün' hazánkban a munkanélküliség, és már es"s I jelei mutatkoznak a munkaer* hlányfeak. Jellemzésül megemlítem , hogy kerületünkbe-, az r,zer.ek egy részében 1949 ben 15,329 volt a dolgozok szó a, 195o ben « 18.332 volt a dolgrook száma, ugyan azoknál az 'üemeknél Tehát 3593 al több. De ha az azóta létesült és a szoeialista szektorba bdtpacsolt (üzemeket is figyelembe vesszek, • akJcor i 5.225 el gyarapodott kerületünkben a dolgozok sz'ma. A Landler járműjavit EgyesMlt Izzó, és a Magyar Pamut ipar nélkül/. Ugyanakkor itt is találkozunk azzal a jeleniésgel, hogy az-ipát fejlődése következtében szakmunkás hi'ny következett be. pl. a Bammertba kb. 25o szakmunkásra lenne sz?1kság, de nincs jelent kéz". Az 1949 es sztálini műszak fordulópont volt hazunk munkaverdenyánek fejl"désében. [a A koreai hét amellett, hogy hatalmas megnyilvánulása volt > dol~ozo népünk békeakaratának, amellett, hogy a nemzetközi i. ■—__■ ■■- . .. . . . ......... ................................... .. . . _ ^ _ 7> ■" '' " • •••■• ,v- • '■ * _ ■ >. •
