Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári szeminárium iratai, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/7)
1950-02-13 / Döbrentei Károlyné
• • ^"1 * < m világítsunk, hogy milyen fontos és megtisztelő, hogy ennek a Pártnak tagjai lehetünk. Ha ezt elértük, könnyebb lesz a pártmunkába bevonni a párttagságot. Igaz, hogy a képes égek nem egyformák, de mindenkinek van valamely képessége, hogy valamilyen munkát végezni tud. Feladatunk, hogy megkeressük, hogy mi az a pártmunka, amit el tudnak végezni. Kenedi elvtárs: Gyakoroljunk kritikát. A párttagság passzivitásának egyik oka mi vagyunk. Minden embert meg lehet gyözl ni, mindenannyian szenvedői voltunk a kapitalista kizsákmányolásnak. A mi munkánk nem érte e’l azt a kielégítő kommunista bolsevik fokot, amelynek \F“T/ eredményeképen párttagjaink között nem lesznek tiszteletbeli tagok. Ezt a passzivitást a munkások a burzsoáziából hozták magukkal és érezteti a reak-jX ció a hatását, amely igyekszik különböző formáklcl és eszközökkel távoltartani magát a Párttól. Azok a k dolgozók, akik ismerik a szocializmus épitésének fontosságát, meg keli világítani előttük a feladatokat. Döbrenteiné elvtársnő: Rém‘volt hiábavaló a mai szeminárium. Rávilágítok azokra a kérdésekre, amelyekkel nem értek egyet. Az egyik kérdés, hogy milyen hibák adódhatnak abból, ha a párttagság nem végez pár.tmunkát. Ehhez annyit teszek hozzá, hogy nemcsak az a veszély, hogy a Pártnak kisebbek a sikerek a programmjuk végrehajtásál X bán. A nagy egységes cél megvalósítása érdekében a párttagságnak részt keli venni. Ennek másik oldala van. Azok akik résztvesznelc, akkora feladatot -K"'' végeznek, amire képtelenek. A másik: túlságosan túl vannak terhelve a kádrek, túlsók a munka amit el keli végezni, azért, mert kevesen vagyunk azok akik aktivak vagyunk. Azok, akik felismerték, hogy a dolgokat nekünk kell megoldani, azokra annyi feladat szakad, hogy ö szeroskadnak, A munka mégsem kielégítő és keressük a hibát. Súlyos hiba, hogy nem tudunk aktivizálni és elmerülünk a részfeladatokban. Nem vesszük arra az irányt, hogy aktivizáljuk a tagságot. Van olyan párttitkárunk, aki ahelyett, hogy aktivizálta volna a tagságot, maga söpörte ki a pártíródát. Ez az egyik amit leszűrhetünk, nem tudunk kellőképen aktivizálni és azt hisszük, hogy ug; leszünk jó kommunisták, ha minél többet oldunk meg egyedül. Ez hibás, helytelen, ezekről le kell térni. A másik dolog: amit az elvtársak felvetette, hogy vannak dolgozók akik jól viszonylanak a munkához, jó sztahanovisták, de a tudománnyal hadilábon állanak. Eéleményem, hogy bármilyen jó sztahanovisták _ I 1 1 - - — — ‘ — | 4 j KB 9 ' '
