Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1955-05-14
u ■ 9 értékkel.Pl. a kohó és gépipari vonalon 1954-ben 4 %-al csökkent a termelékenység, ugyanakkor lo %-al növekedett as átlagdolgozók bére. De ha ezt megnézzük kerületi üzemeinknél, pl. a Kisrugóban 1954.harmadik negyedében egy főre eső kereset 3.527 frt volt, termelékenység 92.7 %, negyedik negyedévben 3.534 frt. 88.2 %. Tehát a liberális magatartás amit tapasztaltunk az elmúlt időben minden vonalon az előidézte, elősegítette a normáknak a meglazuláaát. Ugyanakkor nem szabad, hogy az 1955-ös tervek az első negyedévi teljesítések megtévesszenek minket. Ugyanis a termelékenységi tervek lazák. Ezt bizonyítja, hogy az 1955-ös első negyed évi terv lazább, mint pl. az 1953•júniusban volt. Ezért F az ilyen irányban elért kezdeti eredményeit az első negyed évnek tovább kell fejleszteni. Ehheb látni kell azokat a hibákat, amelyek létrehozták a normák lazulását. 1./ A liberális magatartás egyik megnyilvánulása az volt, hogy' már az újonnan megállapított normánál lazaságok voltak. Á gazdasági vezetők elég a gy része helytelenül úgy magyarázta ro ri az 1953.júniusi határozatot, hogy ez az útja a dolgozók életszínvonal emelésének. j Tudjuk, hogy a dolgozókról való ilyen gondoskodás lényegében ; I kispolgári gondoskodás, mert egyének érdekeit előtérbe' helyezik a köz érdekének. | 2./ Másik ilyen formája volt a 1-Zitáénak, hogy menetközben I nyúltak régi a normához és lazították meg. Egész sor olyan 1 példánk van, amely ezeket a sikeres kísérleteket bizonyítja kerületünkben is. Pl. a Duclosban az "úgynevezett” Vasakarat i brigád, vagy a Makognik brigád olyan normát nem tartott megfelelőnek, amivel "csak 15o %-ot lehetett elérni. Nem is fogadta el azt a munlcát. De máshol is volt és van olyan példa, hogy valóságos alkudozások vannak egy-egy munka elvégzésénél, elvállalásánál. A tapasztalat' az, hogy az illetékes gazdasági vezető legtöbbször megalkudott, helytélenül értelmezve a KV.júniusi határozatának azt a megállapítását, hogy teremtsünk nyugodt ri légkört a zavartalan termelés érdekében. 3./ Harmadsorban elősegítette a normák fellazulását a technológiai fegyelem be nem tartása. A munkafegyelem egyik megnyilvánulási formája volt, hogy a minden áron való keresetnövelés érdekében műveleteket hagytak ki a munkában. Végül ilyen nagy mérvűén fellazulhatott a norma azért is, mert 1952. óta nem lettek rendezve a normák. A normák lazulása nemcsak olyan formában akadályozta és akadályozza népgazdaságunkat, hogy hatalmas összegek lesznek felvéve jogtalanul, hanem úgy is, hogy előidézte a nagyfokú munkásvándorlást. Tudjuk, hogy ez milyen károkat okoz népgazdaságunknak. Pl. a gépiparban 54-ben a dolgozók 3o %-a cserélődött ki,vagy ha megnézzük a kerületben, ahol alacsonyabbak a dolgozók keresete pl.: a Préslégben 1954. első negyedévében 14.6 % volt, második negyedévben 25.8 %, harmadik negyedévben 33.4 %, negyedik negyedévben 25.7 %. Nem véletlen, hogy éppen a gépiparban, a Kohó és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemekben ilyen nagymérvű e fluktuáció. Ezt előidézte azok az aránytalanságok, hogy ugyanazon munkáért egyik üzemben sokkal többet fizettek, mint a másikban. Vándorlás!!! Aránytalanság a munkások keresetében hasonló vállalatok között. Átlagkereset 1954.negyedik negyedévben Préslégben 3.528 Et, Omegában 3.615 Et. Egyenáramúban 3.975 frt. Vácuumteohnikában 3.971 frt. 3 ' „rótad .Uttv.. i.--------------------------------------'----------------*■ Y ' f ti ' ■ ' ■ .
