Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1955-04-13
i 4. Több mint C évtizeddel ezelőtt 189o május elsején ünnepelt először együtt a világ forradalmi proletáriátusa. 1889-ben a Iln Internecionale alakuló kongresszusa a francia küldöttek javaslatára határodba el, hogy nemzetközi munkáeüríhepsoget rendeznek 189o május 1-én. "Egy bizonyos időpontban - mondta a határozat - nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig olyMódon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy határozott napon' a munkások követelik a fahivatalos szervektől /hatóságoktól/ a napi 8 órai munkaidő bevezetését, és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását. A különböző nemzetek munkásai a saját országuk körülményeinek megfelelő módon szervezzék meg a tüntetést." Ekkor még nem volt szó arról, hogy május elsejét minden évben mert n- I nepeljék. Az első ünnepségek hatalmas sikere után azonban a munkásság világszerte természetesnek tartotta, hogy évről-évre megünneplik május elsejét. A vilgá munkássága minden esztendőben május elsején a változó viszonyoknak megfelelő módon hitet tesz a nemzetközi proletárszolidaritás és a szocialista társadalmi rend mellett. Május 1 a munkásosztály ünnepe, amikor fennen hirdetik: mindenkinek munkát, ft mindenkinek szabadságot, minden embernek egyenlőséget. Május 1 nemzetközi ünnep, a munkásosztály nemzetközi összetartását demonstrálja. Május 1 hercá ünnep, Lenin elvtárs igy beszélt erről: "A világ munkásai azt ünneplik, hogy öntudatos életre ebredtek, hogy egyesültek abban a harcban, amelyet minden erőszak és az embernek ember által való mindennemű elnyomása ellen a dolgozó millióknak az éhségtől, a nyomortól és a megaláztatástól való megszabaditásáért folytatnak. Két világ áll szemben egymással ebben a nagy küzdelemben, a tőke világa és a munka világa, a kizsákmányolás és a rabszolgaság világa, a testvériség és a szabadság világa. Május 1 több mint 6r évtizeden keresztül megtartotta hármas jellegét, munkásünnep, nemzetközi ünnep és harci ünnep. Harcos sorakozó volt és maradt. Harcos május elsejék a múltban: lÖ9o-ben a magyar munkások is megünnepelték május elsejét. A tervezett fa nagyarányú felvonulást nem engedélyezte a rendőrség, ezért a tömegek kisebb csoportokban vonultak a Városligetbe. Mint az egykori sajtó ft irja: "A felvonulók között különös rokonszenvet keltett az újpesti munkások menete, melyben mintegy 8oo asszony és leány is résztvett." Ez évtől kezdve minden esztendőben harci ünnep volt május 1, bár az uralkodó osztály mindent elkövetett, hogy megakadályozza egyrészt megtorló intézkedésekkel, elbocsájtásokkal, másrészt igyekeztek elvenni az ühnep harci jellegét és "békés" majálissá, kirándulássá szeliditenil Erőfeózitésük azonban megtört a munkásosztály erején. Nemcsak a fővárosban, az ipari központokban, de vidéken is megünnepelték május elsejét. Hódmezővásárhelyen az 1894-es május elsejei előkészületek idején letartóztatták Szántókovács Jánost. Amikor a munkások és parasztok ki akarták szabadítani vezetőiket, a kivezényelt csendőrök szörnyű vérengzést rendeztek. A május 1-i nagy harci riadókban évről-évre megszólalt az újpesti dolgozók hangja is. Az ekkori sajtótudósitások, a rendőrségi jegyzőkönyvek sok újpesti dokumentációs anyagot őriztek meg. 1895-ben a Bánffi-kormány betiltott minden nyilvános gyülekezést. A munkások csnedes sétát terveztek, hogy a provokációt elkerüljék. A rendőrség azonban belekötött a munkásokba. Az újpesti dolgozok összegöngyölve vittek egy zászlót a rákospalotai erdőbe, útközben egy rendőrfogalmazó el akarta kobozni a zászlót. A munkások a zászlót nem akarták engedni, mire lovasrendőröket uszítottak a tömegre."üsz, a munkában megöregedett munkások éles kardcsapásoktól borítva, vóres fővel buktak a földre, védtelen, gyeiig© nők sikoltva futottak hiába a, döborgő lovak éles patái elől" - irja a Népszava. A küzdelemben 6 / fi
