Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1952-01-11
f " . - 6 - / «l\ / irattá \ A szooialista tulajdonnak nemosak a védelme, hanem a gonaP&d’éá id“ T kötelesség. Elvtársak ! A beszámolóban, éa az utóbbi idób en többször említett példák és az elvtársaknak az üzemekben szerzett saját tapasztalata azt mutatja, hogy ezen a téren, a szooialista munkafegyelem megszilárdítása további élőrehalakdesunk egyik döntő feltétele. " A legfontosabb fegyelmezési eszköz - mondotta Rákosi elv társ - annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a gyelem megsértése, igazolatlan kimaradás, selejtgyértés szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, akiknél a figyelmeztetés, a meg^yzőős, a fegyelmezett munkások példamutatósa nem használ, természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybe ven- i ni, különösen mert olyanok is akadnak közöttük, akikről fel kell ■ tételeznünk, hogy fegyelmezettlenségük tudatosan szocialista építésünk ellen irányul..." Pártunk Központi vezetősége Rákosi elvtárs nov. 3o-i beszédének szellemében hozta meg az év jan. 2-án a munkafegyelem raegszilárdisátára ft vonatkozó határozatét, annak érdekében, hogy a munkafegyelem lazaságét, mely 1952 évi tervünk teljesítésében is komoly akadályt jelent t felszámoljuk, tehát szükségessé vélt az eddiginél keményebbe eszközökhöz nyúlni. A keményebb eszközök egyik formája az, hogy azokat akik a mankafegyelmet súlyosan megsértik a jövőben bíróság elé kell állítani. A felsőbb bíróság /mint ahogy az elvtársak a jan.3-i Szabad Nép-ben olfa8hatték/ Ítéletet hozott két teaktoros ügyében, akiket a zalaegerszegi megyei bíróság Ítélt el. A legfelsőbb Bíróság a raegyi bíróság Ítéletét súlyosbította, mert megállapította, hogy a vádlottak által többszörösen elkövetett önkényes eltávozás, munkából való igazolatlan távolmaradás a munkafegyelemnek olyan megsértése, ami a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvénybe ütköző bűntettnek minősül. A bíróság Ítélete ugyanakkor leszögette az is, hogy azokat, akik a munkafegyelmet nem kártevő szándékkal sértik meg, általában nem börtönbüntetéssel, kell sújtani, hanem javitóft nevelő munkára kell Ítélni. A javító nevelő munkát, mely 1 hónaptól 2 évig terjedhet, az elitéit általában régi munkaheéylán io-25 <kai csökkentett munkabér mellett végzi. Ha az elitéit a büntetés tartama alatt hanyagul dolgozik, ujabb fegyelmezetlenséget követ el, a javitó-nevelő munka börtönbüntetésre változtatható. A Budapesti Államügyészség, a munkafegyelem súlyos megsértése miatt jan. 9-én négy vádlottat ó litott a budapesti Központi Járásbíróság elé. A négy dolgozó közül az egyik Kelemen István, A Vegyipari ós Gép ós Radiétorgyér segédmunkása 1951 júniuséban önkényesen elhagyta az 5. számú Autójavító Vállalatot, majd rövid ideig sztaünvároaban dolgozott ós onnan novemberben ugyanosak hozzájárulás nélkül kilépett. November 23 óta dolgozik jelenlegi munkahetén és ezalatt 13 munkanapot igazolatlanul mulasztott. Abiróság Kelemen István 5 hónapi javító nevelő munkára itélta, 25 %-*kal ősökként tett munkabér mellett. Nagy Mihály, ugyancsak a Vegyi és Radiátorgyér segédmunkása, nov.2 óta összesen lo napig munkahelyéről igazolatlanul távol volt. A bíróság Nagy Mihályt 4 hónapi javitó-nevelő munkára Ítélte 2o %-kal osökkentett bár mellett. • Tehát elvtársak: a jövőben azokat, akik a munkafegyelmet súlyosan megszegik és különösenazokat, akik ismételten megszegik a fegyelmet, bíróság elé kell állítani, z első példának megfelelően: .zekét, akik a munkafegyel m, a tervfegyelem terén súlyos cselekményeket követnek el, azokat a bíróság a kapott felhatalmaaás alapján börtönbüntetésre ítéli, a további példákból pedig láthatjuk azt, hogy azokat, akik a munkafegyelem ellen viszonylag kisebb mértkben vétnek, azokat a birősóg javitó-nevelő munkára Ítéli. ____________________________________________ ■ ft_______________________________________■ Y ' < ■ — ■■—
