Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1950-02-20
_ _ ...I.uii'i;— - I -fa---: --- -- -r-fsrg j ' ' i : myp ■j- 10 - 7 N #ta/ berség éütompulasát is hozt: magával - mondott/: RátaSsáata/ elvtárs. - \ %’ / Egy kiragadott péld t említek meg ezzel kapcsolatban, hogy mit jelent Pártunk életében a politikai éberség, és hogyan r gad rá ez alapssérveinkre. A Huszár nevű nemzeti vállalatnál vasárnap tűz ütött ki. Al'poa okok arra mutatnak, hogy szándékos gyújtogatás történt. Kiderült, hogy a vasárnapi szolgálatot a volt tőkés rokona látta el, egy sunyi alattomos ember3, a gyújtogatással I eresen gyanúsítható. Ez a kérdés politikai kérdés is, mert tudvalévő, hogy egyetlen egy tőkése sem barátja népi demokráciánknak azért, amiért államosították. Még sem tettek ennek érdekében semmit. Pedig a vállalatvezető legelemibb kötelessége ez lett volna. Ugyanakkor a másik vállalatunk•nál Pártbizottságunk tagjait nem engedi]: be, s megint masíknál a villamos bérletjegy felmutatásával simán bejuthat tó akár az idegen is. tó A politikai éberség kérdésére sokat figyelmeztetjük a tit-1c rainkat. De mindennek ellenére a politikai éberség a pártszerütlenséggel párosult pl. az egyik üzemben a párttitkár egy este ellenőrző kőrútra indult az irodába. A fióko# és szekrények le voltak lakatolva. A titkár vezetésével addig feszegették a szekrényeket, amig szét nem törték, s a széttört szekrényből nyalábszámra kiszórták a földre a legfon- I ! tosabb okmányokat, otthagyva azt reggelig szana-szét szórva | a földön, szabad prédául az ellenségnek. S amikor a dolgo! zók elégedetlenségüket fejezték ki, a titkár elvtárssal szemben, az azt a kijelentést tette, ez a Párt álláspontja, | - s kinek van es ellen kifogása? Nem kétséges, hogy a politikai éberségnek ezek a formái nem nevezhetők éberségnek, hanem gondatlanságnak és súlyos párttal szerüt lenségnek. Nyilvánvaló, ho y nem a Pártunk ügyét, hanem Iftf au ellenség munkáját szolgálja. Többet keli tehát foglalkoztak ni a politikai éberség elméleti és elvi magyarázásával s a legkisebb gondatlanságot, vagy hibát kíméletlenül le keli leplezni a legszélesebb nyilvánosság tlőtt. Második fő kérdésként Rákosi elvtárs beszélt arról, hogy a pártfunkcionáriusok és a tömegek között az elszakadás jelei kezdenek mutatkozni. A mi Pártunkat nem lehet elszigetelni a munkásosztály töme? geitől és betömni azokat a forrásokat, amelyből a Pártunk állandóan erőt merít. A mi Pártunk a marxizmus-leninizmus elmélete alapján álló Párt s minden elért eredményünk ellenére is tömeg Párt kell hogy legyen, olyan párt, amelyben ugyan a munkásosztálynak, a dolgozó népnek legjobbjai lesznek, de amely Párt ezer és ezer szállal összze van nőve, össze van forrva a tömegekkel, a néppel. Csak egy ilyen Párt mondhatja magiírói, hogy a munkásosztály élcsapata és egyben a nép barátj: is. A mi Pártunk nemcsak az élcsapat, hanem a széles tömegek I (4 — ... .jm ‘ — . fa, . 1
