Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1950-02-13
é * ; / Döbrenteiné elvtársnő: tó/ ~ Ee'Svésró Ív társak ! Nehéz helyzetben voltam, amikor érráf&f a kérdésről kellett a beszédet összeállítani, Először a partról. Elóg volt a legfontosabb kérdéseket' kiemelni, azonkívül a Szervezeti szabályzat is igen nagy anyag, ezért csak kivonatosan vázoltam. Az első kérdés mi a párt. Minden Párt valamely osztály érdekeit képviselő szervezet. A burzsoáziának is meg vannak a pártjai, meg vannak a proletariátusnak a pártjai, de meg vannak a parasztségnak 1 és a kispolgárságnak a pártjai is. Pártok igen sokfélék vannak, világnézet azonban csak kétféle van. A materialista világnézet, melyet a kommunista pártok képviselnek, ós az idealista világnézet, a burzsoé zia világnézete, melyet a burzsoá pártok teljes egészében de a többi nem kommunista pártok is lényegében képviselnek, A munkásosztálynak kezdetben egy pártja volt, a szociáldemokrata Párt, majd kés'bb, mikor a burzsoázia szolgáin_ tába szegődött, vezetői a marxizmus útjáról letértek, először a cári Oroszországban alakult meg a bolsevikok, kommunisták pártja. Mely azóta világviszonylatban nagy tért hódított magának. A szociáldemokrata pártok kezdetben burkoltan, ma már nyíltan a burzsoázia, az imperializmus szolgálatába szegődtek. Látjuk ezt az angol munkáspártba francia, az olasz, szakadér szociáldemokrata pártok tevékenységében. Nézzük meg Elvtársak, miért van szükség Pártra? A politikai póritok harca az egyes osztályok harca. Harc, a ha ta lom megragadáséért, elnyeréséért, vagy másrészről a Y hatalom megtartása érdekében. A munkásosztály harca nem pártharccal kezdődött, hanem betegsegélyező egylet, temetkezési egylet, szakszervezeti harc > a munkáltatók ellen. Csak később alakultak meg a munkástó' osztály pártjai. Ennek részletes kieihemzése most nem feladatom. Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkásosztály harcai nem tudományos alapon indultak el, hanem az ösztönös mozgalom formájával. Ez szinte természetes volt abban az időben. Nem volt azon bán természetes akk r az ösztönös mozgalom, amikor már Marx-Engels kidolgozták a munkásosztály harcának tudományos módszerét, amikor lefektették a tudományos szocializmus alapelveit, mellyel megmutatták az utat a munkásosztály hatalomrajutéséria. De főleg nem volt természetes akkor, amikor Lenin továbbfejlesztve a tudományos szocializmust a kapitalizmus imperialista szakaszéra, kidolgozta a munkásosztály száméra a proletárforradalom elméletét és módszerét. Amikor rámutatott arra, hogy a munkásosztálynak a kapitalizmussal le kell számolni, nem elég a foltozgatás és hogy a leszámolás csak forradalmi utón, forradalmi "©árt segítségével lehetséges. _____________________________________________ /o_ .90
