Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1949-04-07
I - . ' > M \ '7 Fyiir-r , > y / ** \ üg J e g y z ő könyv, felvétetett a Magyar Dolgozók Pártjában 1949#április 7*-ón megtartott üzemi titkári értekezleten. Jelen vannak: Pesti Endre, Némethy Kálmán, Andréka Károly, Soltz elvtárs a Szabad Nép kiküldöttje és Laskai elvtársak, Laskai elvtárs Üdvözli a megjelenteket és bejelenti , a napirendi pontot: 1,/ A kádermunkáról: Némethy elvtárs ' 2,/ A munköversenyről és a 5 áves tervről: Andréka elvtárs 3./ Sajtó beszámoló: Soltz elvtárs, 4./ Bejelentések: Laskai elvtárs, Y Némethy elvtárs Két hónappal ezelőtt a Szervező bizottság megvizsgálta a kádermunkát, kiértékelte az ered- i ményeket és rámutatott a hibákra. Ez fordulatot jelent a kádermunkában, mert a kádernevelés ma a legfontosabb kérdés, amit mi elhanyagoltunk, A kiértékelés folytán azonban eredményes munkát is végeztünk, mert kiépítettük a káderhálózatot nagyjából, A káderkiválasztás térén szintén eredményt tudunk felmutatni. Hiba volt az, hogy a káderneveléasel nem foglalkoztunk eléggé, elhanyagoltuk és ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az, hogy ha komoly fordulatot nem veszünk a káderutánpótlás nem lesz. Fel kell számolni azt a téves hitet, hogy csak iskolában és szemináriumokon fejlődnek a káderok. Nemcsak ezen a téren nevelődhetnek a káderok, munkába kell állítani az elvtársikat,(jriCrt á.-gyakorlati munka is fejilesz ti La'gdffnübőbb hjRonb^n, hogy egyénenj; ként foglaSncCzVunk' wz oívt ár sakkal. Olyan, káderokat 'kf-11.. ri'dVe}ni, ^ emberiség ügyét totfábfcvvlftfil,* Jzon .hogy elyan f . hogyan fogjunk h'o’Zzá a káde^pk”'neveléséhez, Természetes ebben a kérakkor1■> érünk el ered- i ;' ményt, ha gondos kódúdba hibák kiküszöböléséről. A helyzet az volt ©ddiíf^ káderheveléo terén, hogy egyénileg nem foglalkoztunk a kádereinkkel. Nem foglalkoztunk velük olyan módon, ahogy kellett volna. Hozzá kell tehát sürgősen látni ehhez a munkához, át kell szervezni és akkor már tervszerűbben tudunk dolgozni. El kell kerülni azt a jelenséget, hogy cöalc akkor foglalkozunk a káderokkal, ha valahová el akarjuk küldeni, és ebből adódik az as érzés a káderokban, hogy bizojpyos roaaz érzés vesz erőt lcádereinkon - éppen a kádermunka hiányában - hogy nem tudtak kifejlődni. Ezt az érzést ki kell küszöbölni. Ezzel a kérdéssel összefügg az, hogy nem tudjuk kellőképpen megállapítani, hogy milyen emberekkel állunk szembe. Hiba az is, hogyha valakit behívunk és nem felelt meg, úgy könyvelik el, hogy nem jó káder, pedig mindenkit fel lehet használni. Hogy eredményeket is értünk azonban el, mutatja az, hogy jó pártot építettünk, „ t
