Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Apparátusi munkaértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.176.a/5)
1951-07-02
A ' te ■ ; ' 4 * . /t-2. i. fegyelem kérdése. Rákosi elv társ kongresszus' reí’exá- A# 1 Wrm/hán .to’bbek kozd't't azt mondotta a feldataok között, hogy mi erőnket megfeszítve, szakadatlan”!, áldozatot nem kiméivé iő|,’-nk harcol./ azért, heg- megvédj tik eddigi eredményeinket, stb, Szeretném megyizsgálni, valóban úgy van-e, erőnket, megfeszít -.-e harcolunk-e szakadatlan 1, áldozatokat nem kivélve ahogy Pár|l*nl:, is. a nemzetközi hely zet megkívánja, /.a megnézzük, került .inh nem dolgt-z^k ro ssz^l, akar terhelés, politikai vonal a különböző kampánymunkáknál, amelyekre többször hivatkozt-nk jól dolgoztunk, j(5 eredményeket értünk el, s ha igy nézzük a dolgokat, lián ősi elvtárs mondását alkalmazzuk. ^ De l,a alaposan megnézzük, látjuk, hogy m Ilkánknak hiányosságai is vannak. Egyik, amely szintén elvi kérdés a fegyelem# kérdése, amelybe az elvtásak között van hiányosság, nem minden elvtás érli meg hogy Pártunk a demokratikus centralizmus alapján áll., Veze tőségeinket a széles tagság válassza részben közvetlenül, részben közvetve a küldöttek által, a centraliziiins vi~ íy_ szont azt jelenti, hogy feltétlenül végre kell hajtani a fel- i r) sőbb szervek ”tásítását. A demokráciát többé kevésbbé jól alkalmazzak, ezt az alapszervekben is észlelhetjük, tasitások végrehajtásánál azonban raújil. ínkban hiányosság van. Az elvtársak nem mindegyike áll áldozatkészen munkájához. Ez is hozzá tartozik az öntudatos kommúnista fegyelem kérdéséhez. A legszembetűnőbb példa volt a pol' ti kai msüket'r sak között Pacher elvtárs, aki az ” tolső pil-< lanatban készítette el a P.B. anyagot, noha bőven volt ideje az elkészítéshez, amely a határozatok rovására ment, a másik egy ’tasit/st kereken megtagadott. Ez matatja, hogy viszonyúinak ezekhez a kérrié sékhé z, 'Mikor ki van adva a taggyűlés,' ' fjárt cső port. vagy egvébb értekezlet ellenőrzése, vág/ nem mennek el az elvt .-.fsak 'vagy jelentést nem adják le, igenem t”d~ j )> kiértékelni. * . 3. M munkamódszer kérdése/ Sokat beszélünk kollekti v nv nkáys rol, úgy értékeljük ki, hogy már van fej löd 's ezen a téren, 1 , Valóban van kollektív m’-nka, javult az osztályok közötti együttműködés, nincsenek úgy elhatárolva egymástól, mint azelőtt, hanem igyekeznek segíteni, de még mindig van hiányos - ság. Az / együttműködést sokan úgy értik, ha közvetlenül megbíznak 1-1 feladat-elvégzésével valakit, a másik osztály részéről, s ebben kimerül az együttműködés. Helytelennek tartom, mi l a üzembe megyünk, kollektív nurikában nézzünk meg minden ké dést. Munkánk mindennel összefügg. Minden kérdést ismerni kell egész biztos egy csomó elv társ tol ha megkérdezném, hogy az egyes kérdések, amely nem közvetlen hatáskörébe tartozik hogy megy, nem túdna rá választ adni. Hibás vagyok, hogy keveset”'' vagyok kint üzembe, s igy rá vagy te adataitokra szór hív a, <je nem igen túdok adatokat kapni, nem ismeritek eléggé az üzemeket.'/ , Titkári értekezleteken gyakran felállnak-a titkárok és megmond jál., hogy a kihozott hiányosság, n m helyénvaló. Ha az alapszervekben hibát vesz "nk 'észre', mindjárt erre rá is világítanánk. nem állnának fel. De a vezetőséggel az elv társak nem beszélik át, nem tudnak róla, csak a titkári értekezleten értesülnek a hibákról, amikor azt mondják, hogy ez nem áll fenn. Ifem vagyúnk egészen gazd i kerületünknek. Az elvtarsak azt mondják bem bírják elvégezni a feladatot, ez nem lehet mentség sza*mánkra, mer't Part’-nlc kit” cl ja ért-kelni, rate milyen erővel leset ^______________________________________
