Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.176.a/3)

1955-01-27

Ha már a kérdéseket vitatjuk, 2 kérdés van, amivel konkré­tabban szeretnék hozzászólni* Közel két éve leszek itt és egyik legfontosabb kérdést ragadom D^eg ugy érzem, ha a birálat, önbirálatról beszélek. En azt hiányolom a legalaposabban, hogy nem elég sok, nem elég ölmélyült a birálat és főleg nem eléggé határozott a birálat sem a VB-rn.sem a pártbizottságon belül, de ugyan ez érezhető a pártszervezetek munkájában is. Ha a birálat nem eléggé hatá­rozott, kemény,, éles és nem eléggé gyakori, akkor elmarad az önbirálat is. És ez az egyik legfontosabb mottója a pártmunká­nak, amit elhanyagolni nem lehet. Ha mi időben vetnénk fel problémákat és megfelelően, keményen bírálnánk, a kollektiv vezetést meg tudtuk volna oldani, vagy az apparátuson belüli vitás kérdéseket is. 1 Birálat ugyan van a pártmunkában, azonban meg kell mondani sokszor ezek nem jelentős kérdésekben hangzanak el, elvileg nem kellően alátámasztottak, hanem általánosságban, futtában, menetközoen, folyóson érintkezve bíráljuk egymást. Vagy el­fogadjuk, vagy nem fogadjuk el a bírálatot. Nagyon vigyázni kell arra, hogy a birálat általában azz alapvető kérdésekről f hangzék el. A másik kérdés az, hogy nem időben hangzanak el a bírálatok. Sőt nem egyszer pártszerütlenül hangzanak el ezek a bírálatok. Fecsegés, egymás hátamögött elmondott dolgok, különböző jól értesültség formájában. Ezt feltétlen ki kell küszöbölni és akkor nem lesznek olyan problémák amelyek egyes emberekben tüskét hagynak, de elkerülünk olyan vitákat is, amit 1-2 elvtárs jellemzett. Szinte lényegtelen komolyabb változásokkal akarunk kérdéseket megoldani, ezen hosszasan elvitatkozunk, azonban aki azt vég­re akarja hajtani annak az elgondolása az. Én az elmúlt hónapok­ban Rácz elvtársnőt felhívtam, hogy a pártbizottsági anyagba amit tárgyalni akarunk van benne egy probléma, amivel nem értek egyet, ha módosítanak rajta nem vitázom a kérdésben. Ez jelen­tés mértékben megkönnyítette volna a pártbizottság munkáját, ho ,y nem itt huztuk volna rá véleményünket egy VB.tagra. Egyes elvtársak a saját elképzeléseiket igyekeznek minden áron ke­­resztül vinni - ez különösen Hermann elvtársra jellemző -. Az, hogy itt megvitattuk a munkatervet és utána ezt tisztázni kellett és lerögzíteni, amikor ez a tisztázás folyt, elmondtam hogy ez nem az én feladatom és ma is állitom, hogy ezek a kérdések nem hozzám tartoznak. Az első kérdés az, hogy a bírálatot, önbirálatot határozottabbá tenni és azonnal tisztázni. Ehhez vetném fel példaképpen, hogy az én kijelentésem nera tu­dom mennyire pártszerü, de változatlan az az érzésem, hogy én közbeiktatott szerv vagyok. Hogy ez mennyire igy várj, ugy gondolom ez a budapesti pártbizottságnak a hibája. En nem egy­szer felvetettem az elvtársaknak, hogy én mennyire vagyok tájékoztatva felsőbb szervek részéről 1-1 kérdésben, ez igen kevés. Harmad izben fordul elő az, hogy én a budapesti párt­­bizottságba bementem és hogy most itt van Kiss elvtárs. Nem találom meg a helyemet és szerepemet, hogy hogyan és milyen formában dolgozzam. A határozatok végrehajtáep és pártbizottság munkamódszerbeli kérdései: akhzz lehet hogy én nem jól látok, de én azt a problémát vetem fel amit én érzek. Az osztályok állandóan dol­goznak, nekem arra pl. időm nem jut, hogy elvileg is tanul­mányozzak egyes feladatokat. Kapásból kell kérdésekbe határoz­ni, bizonyos fogalomban ez túlterheltséget jelent nekem. Ezt a kérdést meg kellene nézni, mert ez a kérdés az egész apparátus munkáját zavarja. •________________________________n_______________________j • r-5-

Next

/
Thumbnails
Contents