Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1954-01-21
: i fc t ’f 2 ft á " - 4 - £ (... '.t • amikor ilyen jelentést kapunk. Az egyik központi problémák a jelentések bekérése. Most már elfutottunk odáig, hogy 2 héten belül minden jegyzőköhyv,jelentés beérkezik, de hogy a taggyűlést követő 3-4 nap múlva kapjuk meg,ez nincs meg. Irtóznak, az Írástól, mondták egyes titkár elvtársak, hogy inkább 3* bejönnek beszámolni,mint. hogy Írjanak. A vázlat talán sematikussá tenné még hogyha akármilyen rövid vázlatot adnánk ki, inkább azt hiszem többet kellene gondot arra fordítani, hogy 1-1 jelentést magával a titkár elvtárssal értékeljünk ki, vagy az illető .elvtársakkal, akik megtették a jelentést. A jelentőssel kapcsolatos hozzászólásokkal egyet értek, ügy gondolom ha az osztályok részéről jelentést kell készíteni a ÍB.eliT feltétlen vegyék figyelembe a pártbizottság munkatervét. Amikor a 3 hó-1 napos munkatervet elkészítettül,* hangsúlyoztuk, hogy a PB.tagok különösképpen az osztályvezető elvtársak vegyék számításba a munkatervet, a munkatervben megtett célkitűzéseket.A munkatervben ehétse szakosított titkári értekezletet jelöltünk meg. B jelentés a célkitűzésekhez nem adja meg a módot. Azért, mert ez a jelentés nem szakosítva értékel és ugyanakkor nem mutatja meg az összesített legfontosabb tapasztalatokat és annak értékelését. Ez a jelentés az , tá üzemi taggyűlések tapasztalatait tükrözi vissza, ilyen módon csak az üzemekkel tudnánk megbeszélni. Ez nem jelenti azt, hogy a jelentés az üzemi taggyűlésekre vonatkozólag nem ad pontos képet. Nyilvánvaló dolog, hogy a jelentés nem mutat pl. a körzetekre. Mozgositás kérdése: a mozgositás tekintetében a fő hiba még mindig ott van, hogy a mozgositás feladatát pártszervezeteink adminisztratív utón végzik el és nem politikai munkával. Egyrészt a titkár maga, aki a vezetőség tagjaitól függetlenül mozgosit és itt különösképpen szeretném az agit.prop.titkárok kérdését felvetni. A taggyűlések előkészítése terén még mindég nem él a vezetőséfeben-az, hogy ez a kollektiv feladat. Az ágit.-prop.titkárok túlnyomó többségében xégtti kivül állóknak érzik magukat a taggyűlések előkészítésénél. Ami a jelentéssel összefügg Hermann elvtárs felvetette a jegyzőkönyv kérdését és azt tanácsolta adjunk ki vázlatot. Nafey elvtárs azt mondta, hogy a vázlat kérdése sematikussá tenné az értékelést, helyesebb lenne, ha egyénileg értékelnénk a jegyzőkönyvek tartalta mát tapasztalatait. Nagy elvtárs álláspontját helyes ha elfogadja a pártbizottság. Több az eredmény, ha mi egyénileg beszéljük át az instruktor elvtársakon, társadalmi munkatársakon keresztül. Ehhez mégis hozzá kell tenni, azt Hermann elvtárs javaslatából annyit valósítsunk meg, hogy adjuk meg a mi szervezeteinknek, hogy melyek azok a legfontosabb adatok, amikre szükségünk van. De az igaz, hogy többet kell nekünk értékelnünk a pártszervezeteink jelentőseit, annak tartalmát. Egyet értek Nagy elvtáfs azon megállapításával, hogy egyik-másik partszervezet részéről tapasztalni lehet,a kerület lebedsülésőt. Csáki elvtárs felvetette, hogy KjccxkjkxxkIxAAxx Németh elvtárs ugy nyilatkozott, hogy a felsőbb szerveink vezetői el vannak szakadva a vezetőktől, nem ismerik a tömegek hangját és ezért adnak ilyen intézkedéseket ki. En ugy gondolom nemcsak wőmeth elvtárssal, hanem a többi elvtársakkal is meg kell beszélni* aki ilyen álláspontot vet fel az helytelen. Nem lehet elmenni amellett a jelenség mellett sem, amit Nika elvtársnő felvetett. Milyen nehézségek vannak magukkal a pártbizottsági tagokkal is meg kell értetni a helyes elbirálás jelentőségét. Arról van itt szó, hogy egyes pártbizottsági tagok,vagy alapszervi titkárok lényegében az egyenlősdigég elvének megállapításával foglalkoznak. !______________________________ c _ - ................................................ / I 7_______________________________________________________________________________________________________________________________________j
