Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1950-01-07
) _-I'iSf ■' ■ ■■■■ ■' 21 hallgatóval. Az alacsony létszámot a ros z káderezé© köyntlfcratkbea 8 létrejött lemorzsolódás okozta* Ennek ellenére a aseálncíriMven-n: kí. i Iskolán a 21 elvtárs közül kb. 16 Ívtár© beosztható lefon&r 1 mi- VíZetéaro óo a káderképző iskolán i© sokat fejlődtek yj^lMÁroAk,, A Politikai Bizottság határozata felhívja aNfljWÍűei a műszaki értelmié églek elméleti ez i ©vonalának emel é éré. a^aiín .elvtárs megmondotta, hogy a szocializmus épité Bben olyan mérnökökre és technikusokra vau szükség, akik meg tudják érteni országunk munkásosztályán fc politikáját és képesek ezt a politikát magúkévá tenni, készek i'Zt lelküamer tesen megvalósítani. Sztálin elvtárs a XV111. Pártkongresszuson azt mondta) " van egy tudományág, amelynek ismerete f 1 tétlenül kötelező az Összes tu„oraányagjük bolsevikjaira nézve, - ez a marxiata-leninista társadalomtudomány, a tírsadalom fejlőd óéi törvényeiről, a porletárforraáalom fejlődési törvényeiről, a szocialista f é/ltéo fejlődésének törvényeiről* a kommunizmus győzelméről szóló tudomány." Különböző oktatási formákban értelmiségiek esép számban vesznek réozt Újpesten. A műszaki értelmiségieken kívül bevontuk az oktatásba a pedagógusok éa orvosok egyrészét is. Aa a tapasztal* tünk, hogy az elvtarsak általában komolyan veszik a tanulást és felkészülnek az anyagból * Tudásuk azonban meglehetősen felszínesen mozog, a Párthoz i 0 ée a munkás osztályhoz való viszonyuk sok esetben még nem őszinte. De meggyőződésünk, hogy a marxi-lenini elméi* t alaposabb elsajátításával fel fogják ismerni uj helyzetüket a szocializmus építésében és meg fogé ják látni munkájuk hatalmié perspektíváját. Bekértük alapé©érveinktől a műszaki értelmiségiek névsorát megjelölve, hogy milyen olr.utáai formában vesznek rész . Sn ek as tüqpján fokozni fogjuk a bevonásukat ez elméleti oktatásba. 2*/ ítegnövekedett oktatásunknak a párttagság elméi ti aslnvohalának emelésé kivül feladata, hogy megismertesse a dolgozókat a Pártunk előtt álló döntő feladatokkal, azok megoldási módjaival. Ilyenek ma á széles tömegek mozgósítása a béke védelmének érdekében, az éberség fokozása az ellenséggel szemben, a termelés állandó fokozása,emeléae, a burzsoá ideológia, na egyházi reakció elleni haro. Üzemi pártoktatáounkbon különösen dönti és nagyjelm tCaégtt kérdés az elméleti oktatás Ösazckapooolása a termelés kérdéseivel. Túrt atositnni a dolgozók megváltozott viszonyát és felelősségét * termelée ben, elvileg is alátámaszta: i a muti’raveroeayt, a eztahanov-nozgulotr*, eelejt- és önköltsége;ükkentéa jelentőségét. Oktatási munkánkban ezeket a feladatokat igyekeztünk megvalósítani, éo eredményeket is értünk el ez n a téren* Előadói értcő kezleteinken állandóan napirenden tartjuk a Párt előtt álló különböző felad tokát, rész en összekapcsolva a szemináriumi anyaggal, részben z anyag tárgyalásán kivül előadás formájában t'rgyaijuk meg az aktuális kérdéseket# Hiányosság az, hogy nem beszéljüF rendszeresen át b termelési osztállyal na egyes alapezervek kéraónelt és a propaganda osztályon a heti agitációs szempontokat, hogy ezáltal tervszerűbben és konkrétebben tudjuk felhasználni ezeket az aá tekat az oktatási munkánkban. Szemináriumi versenyünk fő célja a tanulmányi fegyelem meg* szilárdításán kivül a párttagság aktivizálása a pártmunka folyamán és a ha llgatók termelési eredményei nek növelése. Ezen a vonalon igen jó eredményeket értünk el. Kiértékeltük a ezemittárlum hallgatóinak termelési eredményeit a szemináriumi verseny megindulása óta és a Sztálin: felajánlásokban a sztálini műszakban valórészvételüket. Ennek alapján magáilapítottuk, hogy pl. a Pannonnláb'n, nmig a szemináriumverseny megindulása előtt jóformán, alig volt termelési verseny, ma a szemináriumhallgatók 95 %-a versen; ben. éli. az elvtársak a sztálini műszak alatt kiemelkedő ere dményeket értek el./* szemlaáriumhal Igatők*t/ A E uthaerban . ; ze^n^ipmojc átlagteljesítménye a terj . 2P) 1 ' . '
