Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1950-02-24
ti * • 1 J • 8 J • * • ( as Tana cipőgyár* helyezői* \ ^ / : ; ró ' 1 lonacipőgy árban a termőié® körül íöilünféle nehézségek vannak,Brinék a aa&áláaával lettem megbízva,ée a következőket tapasztaltán, Söfij a körön a .-sonka nem megy* eXsőaorba ennek az oka az, hogy a tűző*V> mm győzi a munkával a kört. Bgyre több éa több munkáanőt állítanak be ./fcő'pbű'/ tttaőgébe mig &m tudták azt elérni, hogy a tüződe szűk kereszt- ' stitsssetén ja vltsanak* A hiba onnan adódik, hogy kát három ezer darabot , ártalak le éa aztán uj modelre kell át áll1tahim a gépeket. Az uj munkábi k tat három nap kell aég annyira betudják gyakorolni magukat, hogy a 100% e~ Irójék és akkor megint át kell állítani uj módéira mert ledolgozták a r«a~ Ae&lst, . / Aa egyik fő és döntő hiba as, hogy a szallag gyártásban mm oeak a ci^ : ÖBB^eáílitása legyen mechanikáira hanem a többi munka le ugyan úgy fel«ta&fetwa egyszerüsitva® A kör/ rendszert hiába állítják be ha a többit a aza"4. üíítűt az alsőrész gyártást nem mechanizálják. A kör csak egy kis része * íí modem cipőgyártásnak. fizok a jelenségek nem véletlenek a Donaoipögyárban. Nem véletlenek /?ránt, mert a azallag gyártás beállításakor olyan igazgató volt a váHaXettek, mint Engelszmaa, akinek az a célja eolt hogy a asatafegrendszer ne vál,íom toe.Többazör ki is hangsúlyózta,hogy 25 éve dolgozik a szakmájában ée m.m tartja helyesnek a szalagrendazer bevezetéoét.Mnek as 'ingeiamannak múltban Szegeden volt ®gy cipőgyára*B»t a cipőgyárat ő eladta a Wolfner_>tik azzal a kikötésselthogy ő legyen a műszaki igazgatója a cipőgyárnak. Felszabadulás után a dolgosók nem hagyták dolgozni Engelsmannt.kegfadták azt,hogy szeg-edi cipőgyárában embertelenül bánt a dolgozókkal*Az 1.ami Bizottság akkor megbízta Perzsit,aki az ÜB.-nek az elnöke volt,b >gy í igwleuann ügyét vizsgálja ki. A kivizsgálás eredménye az volt,hogy ligol smann nem is egy olyan veszélyes egyén, és ezt a dolgozók nehezen, ’ée tudomásulvették* Megjegyezni kivánm még azt,hogy Derzslt az államosítás után fontos funkcióba állították b© és ezzel visszaélt és a tőkés kia- 1 ,illalkozá»ok:.; t támogatta a gyár rováséra.Egyik oka volt,hogy leváltották is a jártból kizárták, Engelamann visszahelyezése után nem sokat változtatott magatartásában © dolgozók éppen ezért nem szerették.Az államosítás után Weisz elvtársat állították melléje aszal a szándékkal,hogy tanulja el a cipőgyártást Engelsmanntól.Engelsmannak a törekvése az volt,hogy Weisz elvtára ne termál jón és lehetetlenné tegye, - es sikerült is* Az Iparigazgatóság ellyeste,úgy Weia*et,*int Engelsmannt*Weie» elvtárs jelenleg Debreczenben iSolgosik, Welsz elv társnak sok szempontból iguza volt,de később esubjektl’ta> _
