Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1950-11-04
■ - ''fi'''-7'.''33'" • " v’3'' '' -Az okokat vizsgálva részben tárgyiak a falusi párttagok ©gyászé elvándorolt, ipari munkássá** vált, másik része a legaktiva&feiKommunistálc beléptek a termelő szövetkezetbe ás a falu ossz* proM$SÉ$i'' helyett munkájukat és figyelmüket a termelőcsoportra TorditrotJ^Jc^ás\ emiatt a falu Pártszervezete meggyengült. f ”?niTT " ¥ Ezen okok mellett voltak egyebek is. pl. Comogy megyében a Pártba befurakodott ellenség tudatosan zárta ki a Partból a parasztokat, hogy igy meggyengitse befolyásunkat falun, de a legnagyobb kárt az okozta, hogy a falu szocialista építésével kapcsolatban falusi és járási sót megyei szervezeteink figyelme is a szocialista szektorra össz©pontosult és emiatt kezdték az egyénileg dolgozó parasztokat elhagyagolni. I A vidéki szervezeteink lasanként rátértek arra,hogy az egyénileg dolgozó parasztot}; de különösen a közép parasztot* figyelmen kivül hggyták. Pedig a középparasztok ma is a dolgozó parasztság zömét teszik ki. Ha ezt az óriási tömeget figyelmen kivül hagyuk, Pártunk befolyását feltétlenül csökkenti. tt Különösen érezhető vált az, hogy kevés Pártunkban, a közöpparaszt, a . termelő szövetkezeti mozgalom őszi fejlesztésénél. Sok helyről jött k - aza jelentés, hogy ahol középparaszt párttag lépett fel a termelő szövetkezeti mozgalom mellett ott meg is srolt az eredménye, de ahol kisiparod vagy községi irnok agitált a termelő szövetkezet mellett ott gyakran elmaradt az eredmény* Már pedig ránk is áll az a megállapítás amit Sztálin elvtárs a mezőgazdaság kollektivizálásának kezdetén mondott, hogy lehetetlen úgy épiteni szocializmust, hogy gazdaságunk egyik lába az ipar, szocialista talajon áll, arnásik a paraszti mezőgaz• dasdgra támaszkodik. Ezeket a tapasztalatokat figyelésibe véyo még erőteljesebben alőtérbe kell állítani a tagfelvételt pártunk növelésének kérdését. Változtatni kell az eddigi magatartáson, hogy elég erősek vagyunk, hogy nincs szükségünk Pártunk további erősítésére, Végre kell hajtanunk a Központi Vezetőség február lo-i határozatát, amely feiadatunklcá teszi, hogy a termelésben kitűntek, ifjak, nők, technikusok, értelmiség és azépitt tő munkások legjobbjait bevonjuk Partunkba. Ezt a feladatot megkönnyíti, hogy a Békekölcsönje®yzés Tanácsválasztás munkája során számosanfeltüntek jó munkájukkái, úgy, hogy nem lesz nehéz a válogatás, ha ezeket a most feltűnteket nem engedjük eltűnni* hanem számba vészük őket és segítünk nelcik megtalálni a Párthoz vezető utat, akkor Pártunk növekedése ujjabb egézséges lendületet ve3z. A Komszomol mintájára most megalakult egységéaifjuóági szervezet a Díszből jelentkező utánpótlás nevelésé t külön ki kell dolgozni. Pártmunkánknak másik hibája, hogy elsorvad benne az agitáció, Addig } , mig rá voltunk kényszeritve, mig a hatalom kérdése el nem etilt propagandánk mellett szakadatlanul agitáltunk is. Ennek az agitációnak volt köszönhető, hogy megtudtuk győzni Pártunk ügyének igazáról, amióta azonban hatalmon vagyunk, gyakran akadnak olyanok, akik nem látják szükségét az agitációnak, hogy a mindennapi kérdésó&et népszerűén és közérthetően a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazva magyarázzák meg a tömegeknek. Kezd kialakulni a Pártmunkásoknak olyan típusa, akik csak szervezéssel akarják megoldani a kérdéseket, lebeosülnkmert nem tartják fontosnak a tömegek meggyőzé® t, as. dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolatot. Az biztos, hogy a legjobb agitációt is meg fotoH szervezni, hogy a szervezés és az agitáció elválaszthatatlanok. Éppen ezert a szervqzes soha _________________________________________ 2V_____ _____________________________-7 c é- 16 - te
