Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1949-11-05
r — ■ ■ 7—7—| ---------—— ------—....................... ............................——pppi > > T" , 35 0 .70*' - ■ - 5 -é * bizottság, az instruktorokon keresztül jönnek rosszul a feladatok. Maguk a titkárok nem értik meg a kérdést és másképp értelmezik, itt vannak az ellentétek. Ha a területi bizottságot sikerül megalakítani, ezen a téren is javulás fog beállni, az önnállóságot a szakszervezet nem jöl értelmezi, úgy értelmezi, Hogy a párttál nem beszélve meg pl. káderdologban semmit. Önállóan csinálják és azért fordul elő, Hogy kétes multu egyének kerülnek funkcióba. Vagy pl. a Mauthner gyárban, ahol a Párt tudta nélkül ,vitték el a vállalatvezetőt iskolára. Döbrenteiné elvtársnő elmondotta a textil központ módszert, amit nagyon helyesnek tart. Hogy lesz a szakszervezetnek e^-y‘ általános instruktora, aki kijár az üzembe ós ott minden kérdá^t%f^-} vizsgál és referál a szakszervezet főtitkárával. J&itkGzésnél I az átképzésekre,1 pontosan úgy informálták, hogy ej ént- . keztek és köztük 2-3 nő is. Nem taraja helyesnek, hogj^A'^áíH;titkár kötelezve legyen az tíB.értekezleten résztvenni. tej Javaslat: ÜL. / "Bizonyos esetekben vegyen csak részt a párt titkár az Üb. értekezleten. 1 /■teáikéi elvtárs: Alátámasztja amit Kovács elvtárs t válaszában mondott, hogy nem “ lett eléggé kiértékvel ez a kérdés, t mai * űrt bizottsági ülésen és ennek megvannak a maga,..okai* Aíjzagyik o&a^z, hogy az elvtársak későn adják át a be3J$ái8pÍM&fel^’ínesén-.kezeljük a pártbizottsági kérdéseket. 0,f. ^ 2./ Egészen értnetetíen, , hogy olyan •uciirijlÍÍ^í^’4rtiÚ.i2ottságnak,.akik kint éltek üzembe' az ők'Hői ért'nem s.zólífek jtiozzá/a kérdésekhez, hera szabad elmenni a kérdések mellett */'Azért vagyunk itt, hogy minden egyes pártbizottsági tag a maga értékes, akár kevésbé értékes hozzászólásával segítsen a dolgokon. ■3./ Képtelenek vagyunk úgy megszervezni a munkánkat, hogy kitudjunlc menni az üzemekbe. Elszakadunk a t-ömegektol, a munkától a termeléstől és mindent csak elméletileg látunk és mindent csak messze távolból nézünk és vizsgálunk.Ha Szigeti vagy Kovács elvtárs ki is tud menni többet, de az egész Pártbizottságnak ki kell menni az üzembe. Úgy kellene beállítani a pártbizottság napirendi pontjait, hogy elegendő idő álljon, hogy kimehessünk azt a kérdést megnézni. A pártbizottság munkamódszereinek a megváltozása feltétlen közelebb fogja hozni ezt a kérdést is a megoldáshoz. Bn magam is abba a hibába estem, hogy az ÜB. munkáját a beszámolóból ismerem. A beszámolónak a döntő súlypontját kellett volnachogy képezze, annak a kérdésnek, hogy a szakszervezetek, az ÜB.-k hogyan állják meg a helyüket a termelés kérdésében. Mint ahogy az oktatás kérdésben súlypont az október 2o.-i Uzabad Nép határozatának a helyi kiértékelése, Ugyanúgy kellett volna venni a Nagybudapesti Pártválasztmány határozatát az üzemekbe a gyakorlatba. A beszámoló jó elméletileg és gyakorlatilag is, de hogy súlypontként iaxAacaá látná végigvonulni a termelési kérdést a Nagybudapesti határozatnak a kérdését, hogy hogyan dolgozik abban az ÜB. nem tudja kivenni. Pl. a Chlnoinban az ÜB.titkár sem áll azon az állásponton, hogy egyéni munkaversei yt lehessen csinálni. Amikor 2 féle intézkedést kap az ÜB.iitkár a szakszervezettől és a Párttól, akkor a szakszervezetek intézkedését hajtsa végre. Nem kaptunk felvilágosítást, hogy a mühelybizottsági választások hogyan mentek. Tudomásunk van arról, hogy nőm voltak jól előkészítve. Tudomásunk van arról, hogy előkészítő jelölő bizottságot nem választottak. Ez hiba és ezen feltétlenül változtatni kell. A szakoktatás kérdése az, aminek az érintésénél feltétlen arra kell fordulnunk, amit a Párt-megállapított, hogy szakmunkás hiány ú ' . 6 w —............— — i—■ —— • -■ -r'-
