Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1949-08-26
f r-rr. ;\ “ 4 - é « Van aki azt mondja, hogy jő lesz ha rájuk ütünk. Há kell matatni arra, hogy mi meg tudjuk fékem! Jugoszláviát annélkttl, hogy háborút ke ademény eznénk. A sztrájkokkal kapcsolatban a dolgozók felvették a harcot saját kormányuk ellen. Váozlné elvtársnő; A Gzovjstunió jegyzéke leleplezi •jJítéékai :<ás bon áriját* Leleplezi mikor rámutat arra, hogy még Titéók azt beszélik, hogy szocializmus építenek éa közbe beosmérllk n izovjetuniót. Olyan ki fogásokat mondanak jegyzékükbe* hogy fehér emigránsok, őzzel indokolva a szovjet állampolgárok letartóztatásót, éa még ezt hangoztatják a fasiszták oltalmat találnak náluk. Ezzel kapcsolatban nálunk felmerül az a kérdés, • _ hogy lesz e háború vagy nem lesz és már olyan jelenségek mutatkoznak, hogy vásárolnak. Feltétlenül szükséges kivinni, hogy a Szovjetunió másképp is el tudja intézni ezt nemcsak háborúval. A Szovjetunióban elkezdődött a békekonferenoia, mely figyelme;tét és ez imperialistáknak. Gyárfásné elvtársnő; feltétlenül meg kell vizsgálni i 0 milyen' ereáiány'eket "értünk el. Vissza kell nézni a Külügyminiszterek Tjan ácsára, mely komoly eredményt jelentett . a reakciós erők azzal a szándékkal mentek, hogy a kémény kéz politikáját fogják követni és ml történt? Meg kellett hátrálniuk, mert az ő országukban komoly ellentétek vannakéx 'és no;v mehettek vissza üres kézzel a néphez és meg kellett mondaniuk, hogy a üzovjetunió békét akar. A nyugati országokban voltak már sztrájkok. A franciaországi sztrájkok mások, mint ez olasz sztrájkok és a későbbi francia sztrájk, amelyeknél fegyverrel harcolt a munkásság, amikor a Ír lódé erők hatalmas növekedést értek el és ennek nagyobb mértékben nálunk is-ki kell domborodni. b; ska 1 elvtárs; li& megnézzük « francia sztrájkot, e 1 fin munkaserig. megnyi1vonulását és álltálában az imperialista országokat, azt látjuk, hogy nem mernek á 0 munkásság kezéív fegyvert adni, mert félnek, hogy ellenük fordítják. A mai helyzet no.: a legjobb Magyarországon, mindenütt beszélnek háborúról. Fokozottabban rá kellene állnunk a sajtó olvasására, hogy ne tudják a dolgozókat ilyen könnyen félültetni. Az üzemekben rémhírek vannak, da ha rámáiménk t fokozott újságolvasásra ez nem’ történné meg, Llrlülmó jlvtársnő: Az asszonyok azok akik minden el- Krázriek,"7izT javasXora, hogy lel agyülések rendezésével a nőket tanitűni kell Hogy ne higjenek a reakciónak. Bamán6 elvt?Írsruí: Csak Lankai elvtárs és Piriohnő elv- Társriő’ vet ott. e fel a problémát éa hoztak javaslatot is*. Álltaidban nézzük, ezek a politikai harcok mind gazdasági harcok ia egyben és ez a here mlngi fennállt és fennáll.mi is a kupitaliutó államokban. Ezt a harcot, amelyet, mint a tudoaok jeleztek, hogy két filizófiai között áll a harc, ezért a harcért száll a Vatikán ia síkra. A Vatikán közleményében nem- azt akarta elérni, hogy itt fékentart aa az embereket attól, hogy a sajtót olvassák, azt értékeltük ki, hogy attól akarták vi szaza tartani a dolgozókat, hogy ne olvassák, hogy mi van i, kapitalista országokban. Ó-k azt akarták, hogy ezt tudják leplezni ezzel a. fcx kitogodőasal. Kell, hogy mindenki megtanuljon foglalkozni a politikával, hogy felismerje & való helyzetet és ki tudják értékelni az 7 • ) . ■ ____________________________ ,___________________J
