Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.176.a/1)

1956-04-15

í m ^ ~ ~ ' "-----------------------—^

i

: *

i I

| &[ ■' ■ firáfifififi fi -fi ■';■ -á' fififififi: 'gk ' fifi fa firá'i / ■■■ :fi-rá farárá <fififi ;T(/'77)';Tffff„:x:"/77;(/fa1::fa;. -faü/fifafiráfirfa fafififii SÍWÍSi Jfifitrá ÍR íSi m.0g; ráfi .rá 'fa W/M rá firá '.fi. ifi. üfifi.fi- fih fi •

H o z z á 3 z ő 1 á o o k •

gfos. 1; ner $ .1 vtárs *,„,r

Javaolom a munkanap fényképezést a pártbizottság munkatársai részére. A munkatársak ne 1-2 érát, hanem napokat töltsenek kinnt b z a 1 a p a ze rv e kbe n.

őszintén be kell valláni nehéz feladat ebben a. nagy történelmi eseményekben gazdag időszakban - a XX.kongresszust tanulmányozó időkben - a rövid hozzászólás jogával élni és csupán csak dióhéjban beszámolni az elmúlt két esztendő munkájáról. Különösen nehéz a számadás számunkra Duclos bányagépgyár pártbizottságára,

I mely a legfontosabb feladatáról, a terve teljesítéséről, a legei gye n!e ti e ne bb mutatókkal, több hónapos nem teljesítésekről tud csak beszámolni. Addig, amig 1954—,'ben befejezett termelésünk llo.2 %-ra, teljes termelését I06.9 %-ra, export tervünket 168.8 %ra, 95*5 %-os tervszerűséggel teljesítettük ée minden negyedévet teljesitettünk, addig az 1955-ös évben osak az első és negyedik negyedévet teljesítettük. így az éves befejezett termelésünket ^

i ra csak 80.8 %-ra, teljes termelésünket 86.8 %-ra, export tervünket

75.1 %-ra, 84.6 %-os tervszerűséggel teljesítettük.

A tervek teljesítésének visszaesését a következő okokban látjuk*

1./ az üzem vezető szervei között nem volt meg a szórón együttműködés ée mint a szekeret, amelyet sokféle húznák, osak csak éppen nem a helyes irányban részben a tervek 1 maradásához vezetett.

2./ Persze ebből adódtak a többi főbb hibák* Az osztályok és műhelyek széthúzása, az üzem belső szervezettségében fennálló hibák, a szocialista munkoversetiy szervezett irányításának hiányosságai, és ami mind a három tényezőre teljes mértékben kihat,a káder kérdés megoldatlansága, de nem utolsó sorban a Párt és a tömegszerczetek vezetőségeinek nem kielégítő kollektív munkájának hiányossága.

Azonban a pártértekezleten a belső okokon kivti.1 a külső hibákkal is szeretnénk foglalkozni:

rá Legelőször a frösz munkájánál megmutatkozó fogyatékosságokkal. Ezt

mi abban látjuk, hogy a tröszt éo a vállalat viszonya nem kielégítő ra Példázva* a tröszt a vállalatot, a vállalat gazdasági vezetői

pedig a trösztöt hibáztatják. Mégis mi miben látjuk 0 fő hibát?

Elsősorban ott, hogy az üzem elé tűzött tervfeladatok nem az üzem műszaki feltételeire épülnek, hanem globális forint összeg megállapítással egyszerűsítik azt lo*

Még különösebb, hogy ezt eddig —r lilfr1 a tröszt, és most, hogy az 1956.évre elkészítettük az oráterhelóses programmot homogén gépesoprtonkénti bontásban, ezt a végzett munkát a tervek, meghatározásánál eddig nem vették figyelembe.

Mi nem azt mondjak, hogy ezek a számítások most már tökéletesek, de feltétlenül irányadók és a trösztnek ezt figyelembe kellene venni.

Természetes, mivel a tervek meghatározása e számítások nélkül történt, igy a tervszámok kialakítására az alkudozás jellemző.

Pl. 1956.március hó folyamán az eredeti tervünk 7.8 millióban volt megállapítva. Mi az óraterheléees programra alapján 6.4 milliót kértünk jóváhagyni. A tröszt előbb 6.6 milliót, majd később 6.8 millió büéx értékben hagyta jóvá március 16-án. Addig folyt a vita mennyi lesz?

így a nem műszaki alapokra helyezett terv alapján nagyobb menynyiségü alkatrész gyártása lett elindítva, amely viszont a későbbi tervmódosítások következtében nem lett volna szükséges és az eredeti gyártmányo alkatrészei elkészítésének határideit nfi ghoss zabbit ják. (j(^