Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.176.a/1)
1948-05-15
* 8 — \ > y fciii.PMP.iV a ^ i« /mnnY demokrácia győzelme folytán ez 1947.auguüzlüH Wlasztások utáni; Ezután a választások után a jobboldali s.eoiáldeaokrácla vált a nemzetközi lmp rlal izmus ás a belföldi reakei ós erők feltörő ke* sának. Megkísérelték a mutikássagységfroat felrobbantását, Szélig, Kelemen, fián és társai nyílt n a Munkásegység szótzttllesztésének az útjára léptek, sőt odáig merészkedtek, hogy Kommunista ellenes utoai tüntetéseket szerveztek, megkísérelték az üzemekben a sztrájkokat szervezni, sőt fegyveres Összeütközések kipróvokáláaát, vagy legalább is ennek kisértelezésétől sem riadtak viaszai Emlékezzenek még az Blvtársak a kispesti eseményekre, ahol kifejezotton a kommunista belügyminiszter, Rajk elvtára ellen tüntettek, emlékeszenek az Elvtársik a RÉKO Z-DOK03Z ügyre, vagy mi kór *zéllgék meg* i kísérelték a oaepeli szociáldemokrata dolgozókat behozni,Posta, hogy a kommunista és a szociáldemokrata dolgozók között véres összeütközést provokáljanak ki és as, hogy 01 nem sikerült az a kommunisták és a balod all szociáldemokraták Összefogásának a győzelmei Hála a Magyar Kommunista Párt helyes taktikájának a M.K.P. .-/■s és a ÖS.L.P. baloldala összefogásának a jobboldali szooláldomok; ráeiát sikerült leleplezni és elszigetelni. Sikerült a legkarak* torizáltabb jobboldal szociáldemokratákat eltávolítani, ezzel a munkásosztályon belül megv<ivsltani a 9 évtized óta fennálló szakadás megszüntetésének legdöntőbb előfeltételét. Természetesen nempsak a magyarországi fejlődés készítette elő a két munkáspárt egyesülésének, a Magyar olgozók Pártja megalakulásának előfeltételeit, hanem igen nagy Mértékben a nemzetközi fejlődés is3* A szón kodás nemzetközileg a munkásmozgalmakban azért következett be, mert a jokkoldall szooiáldemokraták ténylegesen támogatták as úgynevezett centristákat, kik a szociáldemokrata pártok többségét, beleértve a Magyar Szociáldemokrata Pártot is letérhették a forradalmi útról és az első világháborúban a szociáldemokrácia többségét ás imperilasták ügynökségévé tették. Ez kényszenltette a munkásmozgalom következetés baloldali Vezetőit, Lenin és ztalin elvtársakkal az élükön arra, hogy külön, önálló kommunista internationálét és egyes országokban külön, önálló kommunista pártot K szervezzenek, mert tudták, hOgy forradalmi Mermista-teninista párt nélkül reménytelen úa lgig a munkásosztály felszabadítása. Azonban már a két világháború köz öbti időben, a fasizmus elleni harc tapasztalatain okulva, majd a második világháború alatt és az azt követő esztendőkben a legtöbb országban a szooiáldemokra ta pártokon belül kezdtek kialakulni baloldali áramlatok, amelyek irányt vettek a kommunista párttal való együttműködés ne V A közös hars közeledésre vezetett és ezt elősegítette nem kis mértékben, v hanem döntően a Marxista Leniniét a ideológia. Döntő győzelme ennek a második világháború, mikor a nagy győzőimet, az ezon az ideológián felépülő Szocialista zovjetunié vtvta ki. A közeledés egyes országokban odáig fejlődött, hogy napirendre került O két Párt egyesülésének a kérdése*. Romániában még a múlt évben, < most Magyarországon és hónapok kérdése as egyesülés Lengyelországban ég Csehszlovákiában. Nem véletlen, hogy az egyesülés ügye épen ezekben az ssttsaaTí as-ssa: a szocializmust építi ki. Ma a munkásosztály erői meg vannak osztva, ha nem egységesek, hónom egymás ellen küzdenek, ha erejük egy hányadát egymás silón kénytelsnek készenlétben tartani, ékkor ft'-. a megosztott munkásosztály képtelen teljes mértékben ellátni ast a szerepet, hogy áz egész társadalom, az egész dolgoz- nép és a népi dsmokráeia, a demokratikus állam vezetője legyen. Megoszlott munkásosztály képtelen teljesmértékben összefogni és vezetni az ország Összes demokratikus e*őlt. Már pedig a munkásosztály egymaga nem építheti fel a szocializmust, ahhoz, hogy felépithes-9 1 .
