Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/3)
1951-05-12
‘ ^ ^ ^9 4 4 . '■■■ I ii" oa^ • tatási évad b eindnlásátfsd: előtt történt nagyobb mért ékben, Műszakiak, technikaiak, pártmunkások bevonás © az oktatásba, vagy pedig amikor egy-egy Izédért kérnek valamilyen funkcióra, akkor nézik csak meg alaposabban a kádereket •Persze ilyen káder—foglalkozás mellett a Gummigyár, Zománcgyár, uethallochemia,'£artonlemez, de a többi üzemek káder-munkáját is a kapkodás jellemzi, főleg akkor, ha a kerületi káder-osztály valamilyen javaslatot kér tőlük.Különösen azokban az üzemekben kellene ezen a téren jobb munkának folyni, a— hol a vezetőségben káderes is van, mint pl, a Zománcgyár, Mothallcohéniia, és a Gummigyár, ahol ugyan jelenleg nincsen káderes, Molnár elvtára a ká, der-osztály munkatársa lett időközben,Az alapszervezetelméi csak ott kell kimondottan káder-nyilvántartást vezetni, ahol káderes van, a többi helyen a káderekkel való foglalkozást .egy füzetben kell megrogziteni. Ezzel szemben vannak olyan üzemek is, ahol kezdeményezés történt ilyen káder-nyi Ivántartás felfektet ésere, mint pl. a 7o42.sz,üzem.Azonb an azoknál az üzemelőiéi, ahol káder—nyilvántartásnak lenni kell, ez is na— f* gyón hiányos* így pl. a Zománcgyárban a párttagság kb,4o©-nak van borítékban elhelyezett életrajza, de nem élő ez a nyilvántartás, másféléves feljegyzések vannak olyanokról, akik az üzemben dolgoznak es műszaki káderek, Sipiez— Iá elvtárs a káderes igyekszik ezen javítani, de egyedül nem képes erre.Hasonló a helyzet a Gummigyárban is, valamint a .lethallool;emiában. A Zománcgyárban pl. a titkár hosszú keresés után sem tudta megmindani, hogy /ennyi Icádért javasoltak különböző funkciókba, A káderekkel való foglalkozás a Hárosi Paleraesmüveknel nyilvánul meg a legjobban, bár erre sem jellemző a kollektív kádermunka, mert itt is hosszú időn keresztül egy személy, Róth elvtárs foglalkozott a káderekkel, mint vállalatvezető. Nem tanított meg^ ugyanakkor az alapszervi vezetőséget erre a munkára* A legtöbb kádert kb. két év alatt lóo-et ez az üzem adta. 'különböző funkciókba kerültek ezek, üzemen belülre és kivülre,Az alap szervezetek a káder-osztálytól közvetlen segítséget a munkájuk!) oz csak az egyes megtartott előadásokon kereszt :1 kaptal , de ellenőrzés az iránt,hogy a káderekkel hogyan foglalkoznak, ez nem történt mog.Ugyanugy nem történt ellenőrzés a káde r-n "fi Ívi. ránt art ás felfektet és ét illetően sem. így nem történt megfelelő/ kritika a hibák kikorrigálására, előfordult, hz azonban a Gümmigyárban, hogy a káder-osztálytól kiment instruktor ki jelentette, hogy addig nem megyek el innen, amig nincs káder, s ilyen gyors talpalás szerinti káderjellemzéseket gyártottak.A Sománcgyárn.-! 1 panasz volt az irányban, hogy a kádárkot nagyon gyorsa/ kérik, nincs idejük a kiválasztásra# Ez azonban arra is rávilágít, hogy nincs kádertartalékuk, előzőleg nem foglalkoznak a káderekkel,Egyetlen alapszervezetben sem tapasztalható az, hogy a kádomunkával kapcsolatosan az alapos ervi titkárok, káderesek, vezetőségi tagok irodalmat olvastak volna Sztálin, Rákosi elvtérsalc Írásaiból a káder-munkára vonatkozólag.Az alapszervi vezetőségi tagokkal egyedül és főleg a titkárokkal a káder-osztály foglalkozott, a többi osztály ezt csak elvétve tette.Erre vonatkozólag az alapszervezeték kritikát is gyakoroltak az illet í osztályok felé, alapszervezetek egy-két kivétellel elkészített éle a káderfe jlesztési tervüket, beadták a káder-osztályra, de bírálatot a tervükre vonatkozólag,högy jó, vagy rossz, nem kaptak. Ált ©Iában az alapszervi titkárok látják a kádermunka főbb hiányosságait, A tervszerütfenséget, a kapkűdást, de több ságit ©éget kellene kapni ok a tervszer©, kollektív kádermunka kiépítéséhez, ehhez azonban .A ■ — - —* L _ ___ ._____
