Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/3)
1951-01-19
~ k 'W 4 \ ^*rae»*wW» * * -,l' ■■i"1'*’""^ — 2 -még pártfunkcióban lévő elvtársakat is ilyen formában íf btóulyása alá 'keríti,- Mi bizony nem igen vesszük fel az ellenségeiben a harcot é3 ez még jobban bátoritja őket* Mi az oka annak elvtársak, hogy az ellenség elleni harcot ilyen opportunista módon kezeljük? Ennek az az oka, hogy anm az osztályharc szemszögéből nézzük az ellenség munkáját, hanem nagyon sokan az osztályharcot úgy képzelik el,hogy az osak sztrájk formájában jühet létre, ugyanakkor, amikor az osztalj harcnak igen sok megnyilvánulási formája van.- A suttogó propaganda nem uj fegyver az ellenség kezében. Ha megnézzük azt, hogy a jegyrendszer bevezetése a lisztre és a cukorra milyen hatást váltott ki a dolgozóiból, akkor látnunk kell azt, hogy örültek neki dolgozóink, de nemsokára az ellenség további felvásárlásra biztatta a tömeget olyan cikekaél, ahöl nincsen jegy, s az ellenségnek ez a munkája már megint igen komoly zavarokat idéz elő. Én már a múltkori titkári értekezleten beszéltem erről a titkár elvtársaknak, és most megint csak azt tudom mondani, hogy az a Bárt tag, aki terjeszti a rémhíreket, ki kell zárni a Pártból. A múlt héten pl.megkérdeztem a titkár elvtársaktól a titkári értekezleten azt, hogy milyen ellenséges megnyilvánulások’vannak az üzemben. Nem tudtak semmit sem mondani. De akkor, amikor azt kérdeztem, hogy miről beszélnek a dolgozók, már számos példa volt az ellenség munkájával kapcsolatban.- Ez a közömbösség, tunyaság teljesen az ellenség malmára Kajkja a vizet. Az ellenség elleni harcnak a lebecsülése megmutatkozott a kerületi konferencián is, nem jött ki ahozzúszólásokból az ellenség elbni gyűlölet. Ettől függetlenül azonban nagy fejlődést lehetett látni az elmúlt konferencia óta. Sokat fejlődtek a párttagjaink,funkcionáriusaink, ami leginkább megmutatkozott a kritika gyakorlásában. Majd nem minden második felszólaló birálta a kerületi P.B. munkáját, ami 1-2 kivételével helytálló és jogos volt. Az ellenség elleni harc kérdése azonban nem eléggé jött ki, s nem volt olyan harcos a pártértekezlet, mint amilyet megkíván a mai nemzetközi helyzet.- A termelés /X terén voltak felajánlások és lehetett látni, hogy a dolgozók megértették azt, hogy ezzekfeel a felajánlásokkal és végrehajtással nagy mértékben hozzá tudnak járulni a Kongresszus jó előkészitéséhez,Feladatunk az, hogy tovább szélesítsük ezt a versenyt, amelyet kerületi üzemeink a Hoffber gyár felhívása nyomán indítottak el. Vannak pl.olyan jelenségek is, hogy a dolgozó 125‘,'i-ot vállalt és már 173/ a teljesítése. De ugyanakkor meg kell mondani azt is, hogy vannak olyan helyek, ahol nem tudták teljesíteni a vállalást, s a műszakiak nem teljes eégészében segítik elő ezeknek a vállalásoknak a végrehajtását.- Egy másik komoly hiány, amit meg lehetett állapítani, a munkaverseny nyilvántartásának és az ellenőrzésnek a kérdése.- A nagyobb üzemeinkben, Gummigyár,Zománcgyár, még mindig nem szervezték meg a nyilvánt art ás át a versenynek és az állandó propagálást.- Előfordul az is, pl. a Guxnmigyárban, ahol arról panaszkodnak a dolgozók, hogy nincsen munka. Ez rányomja a bélyegét az egész munkaversenyre, a hangulatot tompit ja. Megfelelő átcsoportosítással az üzemen belül meg lehet oldani ezt akérdóst.- A Politikai Bizottság határozata után, HMixmxgáasulaik az a lendület, ami megindult a szakszervezeti vezetők részéről, nem hogy fokozódna/ hanem inkább lelanyhul. A szakszervezeti titkárt jobban bele kell vinni a munkába és rávilágítani arra, hogy az ő feladata, komolyabban kell foglalkoznunk a DISZ,mozgósít ás kérdésével is, meg kell nézni, hogyan foglalkoznak az alap-Jf I
