Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/1)
1951-01-14
i; ^ ' ,......................... ! ■ -9- P- 1 * dalaink jobb, hatékonyabb módszerekkel való megoldására.A Pártszervezeteknek elő kekll segíteni ök, gog y a tagság, a párt önki - viliiek minél nagyobb számban nyújtsanak be javaslatokat. Meg kell mondani, ho.,y az alapszervezeteink közül nem mindegyik értette meg a javaslatok jelent ős égét,. van ahol felületesen kezet él és a taggyűlésen nem vitatták meg, pl. azt, /amely úgy szólt, hogy a népnevelő munkát megjavítsuk,de hogy hogyan, arról már nem beszéltek. A Kongresszus jó előkészítésével kapcsolatosan meg kell vizsgálnunk pártmunkánkat, a tömegekhez való viszonyunkat, hogy a kerületi P.B. is válágosan lássa, hogy mit kell tennünk napi pártépitő feladatainkkal, hogy mi is hozzájáruljunk munkánkkal a Párt Kongresszusunk jó előkészít éséhez Rákosi elvtárs minden beszéde nagy esemény Pártunk és az egész országunk életében, így a K.V, február 1o-én elmondott beszédében, mely uj szakaszt nyitott Pártunk életében, a pártdemokrácia, akritika, önkritika meghonosítása, fejlesztése, a pártoribelüli bürokratizmus elleni harc és mindaz,ami TO ezzel szorosa összefügg, a tömegekkel való kapcsolat megerősítese.A K.V. vezetőségi ülésén május 31-én és junius 1-én Gerő és “évai elvtársak referátumai kapcsolódta a K.V.-i ülés február lo-i iíákosi elvtárs referátumához, amennyiben a pártélet klxtódcá# kritikája után ugyanazt a kritikai szellemet érvényesítették a gazdasági építés és ideológiai harc legfontosabb azakasazin. /Klerikális reakció elleni harc./ Rákosi elvtárs K. V. U1Ó3 Október 2*7-én elmondott beszédében újra rámutatott rártmnhkánk hiányosságaira,szervezeteink beállítottságára áa uj tagokkal szemben, aminek az alapja az a bizonyos önteltség, önelégültség, hogy mostmár elég erősek vagyunk nem kell igyekeznünk uj tagokkal erősítenünk Pártunkat.Nézzük mag, hogy hogyan viszonyul a kerületi P.B, és alapszervezeteink Rákosi elvtárs K.V. ülésen felhozott hibákhoz a párt építést illetően. Kétségtelen, hogy a K.V.b'ehruár lo-i határozata után valamennyi alapszervezetünk még nem formálódott azzá, arait a K.V. határozata leszögefc.Megindult a folyamat a pártdemokrácia megszilárdításáért, Pártunk megerősítéséért, de ez a haro nem zárult le. Magának a pártonbelüli demokráciának a kérdésenem elvont kérdése a párt életnek, hanem alapvetően összefügg a Párt politikájának elhajásmentes, helyes végrehajtásával. A pártonbelüli kritikának országos és helyi viszonylatban, egyaránt a Párt feladatainak a végrehajtásához kell kapcsolódni a.Kerületünkben tapasztalható, hogy a hiányosságok mellett megmutatkozik, hogy a tagság, a dolgozók, sokkal éberebben őrködnek a pártdemokrácia felett 03 sokkal bátrabban hangzik el a kritika, önkritika is a legutolsó konferencia óta.- A Gyufagyárban egy taggyűlés nem volt határozatképes, uj titkárt akartak beiktatni, a dolgozók hozzászóltak, hogy a taggülés nem hatáfozatképes erre a beiktatást a legközelebbi taggyűlés, elé utalták, ahol elfogadták az uj titkárt.De előfordult ez a 8.körzetben is, vagy pl. a pártdemokrácia figyelembevételét mutatja az is, hogy a Zománcgyárban és a zesz-élesztőben a pártbizalmaiakat a taggyűlésen választották meg és váltották le.De ugyanakkor találkozunk még a pártdemokrácia megsértésével is, mint pl. a Hárosi Falemezben, hol a titkár elvtárs egy párttagtól mert ivott és rószeggé a volt elvette a párttagsági könyvét, anélkül, hogy fegyelmi el' állította volna és hónapokon át nemadta vissza az illetőnek, csak akkor, amikor a párttag egy kintlévő politikai munkatársnak panaszt tett és ezt a kérdést megvizsgálta../.
