Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.161.a/1)
1950-06-04
~ -v- — ^ -i \ r f \ i u w*|- 10 - I i uan^ulracz.olt ás alulról jövő • kritika jelentősegéről s azocxA3.3. zmus opitesé— ‘^Hiba volí . l gondolni, hogy csak a vezetők rendelkeznek ta^unztalutoto' munkában. Ess nem igaz glvtáraak# A munkások t ' 1 ■. «i, akik. iparunkat épitítik napról-napra, óriási latokat halmommal*: 1 • az” éritő munka során, amelyek semmivel sem kev sebbé beess se*; sstuminkra ú"!; a vezetők t a-; asztalától. Az bdról jövő tömeges kritikára rak, alulról lövő ellenőrzésre többek köz tt azért van szükség, hogy a milliós tömegeknek ez a tapasztalata ne vesszen kárba, hogy sz-'mbavegylk és a gyakorlati.’ ;m értékesítsék." A pártvaletőső/ok ujjáválasztásá/al a vezetőségeket felfrissítettük uj kálóra :kkel, akiket idáig sokhelyütt háttérbe szorítottak. 32 alopir’.ervezotben 152 m : Lett t gválasztva, régi 78, uj 74# Szoo rielJ 10/—oa javulást eredményezett, az életkor lo ; •—ai fiatalodott* -- nők 03 a f iatalok iránya•; Ima 9 ~al javult# Néhány' szóban 'a ferayelmi> ügyekről. A P.B ..21 esetben hozott kiKra.rouön- 1; "ri.’n 2 -i -f oiuivizsgálattal kapcsolatos kizárások ügyében 15 xolleouozést 1; *' y* '• ■* v* G. •’ o UXŰC GSGÍC lvJ&ul 14*«OÍ» % üffötik.* 't , 2 w!l.O XljB wk a t /,/-* tt a V.iikb.?3« ^ vettünk. amelyet, a felsőbb riirtszervez- tfcez további tót túri: .1949— Von oossenea 395 káder"lett' kiemelvekerületünkből, különböző funkciókba.• rtunJ -apcsolata a dolgozó széles tömegekkel minden időben főkéröés.-A kapitalista elnyomás, a h talaom megh&dlt rt folytatott küzdelem idején, db -C kérdés akkor is, araikor a hatalom meghódítása után a szocializmus építésé van soron. A .eárt a tömegek közötti kapcsolatát a munkásosztály t— raegozervezetaink keresztül építi. Szakszervezetek, a# ifj szervezőt, ■•ih)öö. ritb# A Párt vezetésének biztosítása utján képesek csak a tömegszerve z-ri ék a trnnnzra± a s zi ó szerepét oetölteni,-vagyis valódi összekötő kapocsosá válni a Párt ős a le Leaóbb dolgozók, között. Nézzük meg, hogyan áll kerületünkben, hogyan irányítja a Párt a tömegszervezetoket? özén a - téren vonnak eredményeink, de vannak hiányosságaink is. ha megnozzük a legnagyobb :;Sraegozeövezetet, a szakszervezetek működését, vagyi az .13 .munkáját, azt a, döntő területot,amely a munkájuk fő részét kell ogy képezze, a termelés kér^/dósével való aktiv foglalkozás, a munkaversenyek szervezéri' se én mindazoka termelési problémák, amely egy üzemben. fölvetődhet, hogyan végzik. Ha eltekintünk attól a javulástól, amely az utóbbi időben beállott, akkor nieg teli állapítanunk, hogy a szakszervezeti munka nem volt kielégítő, nem folytak bo úgy a termelés kérdéseibe, a mank.őa ok szakmai tovribkóp>5TO zésébe, a noha háládat lan feladatnak látszó problémák megold ás aba ,nint ahogy ezt a munkásosztály legnagyobb t Ömegszervezet ének végezni_ kellett volna-. Persze, hogy ez a*munka nem volt kielégítő, abban nem utó1 sorban az üzemi párt szerve zot ek. és a P.h, is felelős, mert ahelyett, hogy a pártszervezet meg tudta volna találni azt a módszert, amelynek segíts .góvel szakszervezeteket, az üzemi bizottságokat aktivizálta volna 0 rájuk htrulo feladatok elvégzésére, sok esetben ahelyett a Párt maga végezte el azt a feladatot, mondván, hogy & szakszervezetek, az- .3.úgy sem képesek ezt elv gozni, ami teljesen helytelen álláápont volt. Az utóbbi időben k lönJaképpen a békebizottságok alakításával, a darabbér bevezetésével, a szakszervezetek, üzemi bizottságok munkájánálnagyobb aktivitást tapasztaltunk, mintha egy fordulat állt volna be a szakszervezetek munkájában*- -z r 'őzben, érthető is, meri ártunk vezetői nem e ;y cserien mutattak rá a szakszervezetek hiányos munkájára, a néhol mutatkozu ssindikalista jelenségekre, amelyek néhol még az üzemi xxú párttitkáraink is opportunizmusból elnéztek, nem csirájában folytottdk el, hanem vártak,hogy kifejlődj ön./üomunC'-yarí !/ I ; _j
