Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.160.a/5)
1954-07-14
te * » "* “ / MM-': jí S \ . ” •■ gi hiiíáronúival, ellenkezik a kormány pro..r,|^5J)J(ú Avlunkazik a kon vresszus o.l,; pvető cél kitűz é ... *•: i'VírráÍ"S~p7:7!‘tr mágus slvtárs úgy jelölt m-. ,, ho y érvény*. sül jön a szociális mus építésének gazdasági alaptörvénye. Én azt. hiszem, ho.y özah a t ■ rülatsn senki sem akar helytelen ...tón járni és est nem is szabad elfogadni és nem io szabad magunkat ilyen szemléletben vezetni hagy ni. Felmerül a kérdés, hogy mi a teendő, mindjárt talán a pénz. kérdésénél. Elsősorban nyilván lehet és meg van a módja la neki, ho. y egyes üzemekben, munka te rülu tnkeri adódnak és adódhatnak olyan munka.fr fizi a ok , melyek arra el őrt bábért, csdt úgy végezhetők el, ha az a dolgozó a létminimunát sem- keresi mez . Brr--, van lehetőség , törvényes mód, egyrészt időmérés, másrészt helyi normák' kai éo felsőbb .-a edéllyel. De ez nem jelenti, ho; y már most neki a normaiixá-azitáai akcióknak. Szó snincs erről. Csak olyan hibákat kell és 1- hét kori, élni, ahol erre feltét* lenü| szükséoősaéh áll fenn. A. másik, mely nem közvetít nül a pénzt jelenti, de közvetve .feltétlenül a dől csók kérés-étét sí., iti elő az, ho j nem egy esetben fordul -lő, ho y u y rá áll a kérdés, hogy azonos műnké kát, azonos két dolgozó nem tud t Ijezit'- ni. Persze soha nem nézzük meg, vag:y a legritkábban , ho, y vajon a két dolgozónak azonos munka, zenos normák mellett miért nem megy * ha talán itt mondhatnánk azt is, ho. y ■ közbekapcsolod!k a probléma, megoldáséba a dől .csókkal való tőrödén, johüjilank orycsláza, 0 g-szóval megkérdez ni, v.. y mt.Kvizsgálni, ho y mi az oka annak, ho; y t.z a dolgozó n.m tudja' a; megfelelő keresetét elérni • lény énében tehát a dől... ozókl al való törődés a g azdasági vezető részéről,8 az egyben a munkafegyelem éogszilárditásét ia jelenti és jelentheti. Igaz, ho. ;y nem olyan módszerrel, mint ahogy már Magas elvtára ia említette ráller elvtársnő felszólalásából hogy lo-szer is me .agitáltak egy dolgozót és'mégsem maradt az" üzemben. Perese, ho.y ilyen módon nem is mar. d. Azt kell legjobban megjegyezni, amit Keszthelyi elvtárs mondott, hogy mellőzni kell az agitációa felvilágositó munkában a frázisokat, élő tartalommal kell megtölteni az agitációs érveinket. És egy ilyen élő t- falom az is, ha mi a dolgozókkal törődünk, azoknak az észrvételeit figyelembe vesszük, meghallg atjuk, orvosoljuk. Vájjon hányan vannak gazdasági és politikai vezetők, akik egy-egy termelési nehézség megoldásánál egy szerűen az Üzem dolgozóinak a véleményét kérték ki, vagy kértek tülük javaslatot azok m egoldásához. Azt hiszem, hogy kevés. A legjobb esetben az történt, ho.y a vezetőket a mérnökökkel együtt összehívták. Pedigmi dolgozóinkban, - az uj munkámé szerek, az ujiti-sok és e. yeb a ok" más bizonyát ja, - hogy óriási kezdeményező alkotó erő lakozik, amit a szocialista hazánk építésére szívesen, cár mikór rendelkezésünkre bocséjtanak, csak éppen ki kell használni. üsazefoglalva, az én véleményem az, ho.y nem szabad a munkaf egyelem a munka-; rŐ fiuk tuc dióval kizárólag azt tart a ni, ho.y . y é b törv é ny e s i nt t z k és ozü k s é g. £ t;, kü 1 ö n 0 21 nem tudjuk megoldani a problémákat.. Persze azt sem állítom és a Kormányzat foglalkozik ia ezzel, hogy nem szűkei fisok, de nem elsősorban a dolgozók felé. Továbbá olyan eszkööök melyek meggátolják a szocializmust, amik a magánipar felé és egyébb felé szükségesek. A gyakorlat azt mutatja, _ hogy bizonyos méretű szorítás ezek falé a szedvek íelé szükséges, egyrészt, hogy betartsák azokat a követelményeket, melyek vonatkoznak egyrészt a kisipari termelőszövetkezetekre, ahol arról van szó, ho„y csak kisiparos kát alkalmaz( A L ________________________________________________________________________________________________________________________________ - „ ^ - ff -v- 9 ^9 yp
