Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.160.a/5)

1951-03-13

i“ n

;! - a felszabadító katonákat füti ügyük igazságában vetett nituk. ez ^

olyan erűt ad nekik arai kiegyenlíti az amerikaiad: ^dianyag r?^n^ '

Ezt vállalja a koreai nép ssabadsagharcat magana,v/a lis ■

a haladás minden hálva, ezért vállaltuk mag^kévá^ V A japiwalxo ta táborban az Usa. a szövetségeseit maga alt. c^-terv, a *

vei szolgálatába állítja, eszközei az H oz. 1® f/^%e5Sz"-éra marschal terv segítségével gazdasági ^-e^t a*munkás

marxchalizált orszagoxlaan es nagy ^''itnli'^t^ v,:’le3lenes körökben, és a hadseregre. Elősegítene a ^gi ^.li^ca _

sá- elmélyülését az USA csökkenő ipari terhelése, mely 1948 o -ob rét Ól 1949 okt.-ig. 18 /-al esett, ^ ,

ó ember munkánélkülisé ge t. Az ímperia!liotc. a ’ eryben--j OT, nvomán f egvverkezessel ikúi h.*. me^oida*-!, i>J

pitiéi xtíld^a /oi^ x fegyvergyárosok profit jók, vlamint a

T°U ?Üt4ááo3SaUalóÍore^éSÍ HiSd ezt mrtaíja a koreai afresz

xI*‘ In S «?S-elens -e Íren váratlanul érte a támadómat, a more szó me 1 ynék sikeruelen sc^e igen ^ ,Mborut gozdeni, számuk

S HISvS -élyes ét jelexaet is a'hadi kiadásukat állandóan fokoz

ISA m/e izoSyiUi uoor ez éve Mltsépeteem: W M

oSolt azíléálataa állította. Fegyverkezik ia volt faa:rs^o-p.

ok-'t, o Hitler, Mussolini es japán fasiszta txa,-.».m hadseregét, nyugodtan mondhatjuk, nogy az amerikai imperiali^ ..

O- l repróié élére álltak, est jcienti, Frankó, bevitele az

Srioe 0-nIrci-aek, li-üzin-kan, Bao- Del, Vietnámi babcsaszmr t Nógatása. Aljas munkájukat igazolja a háborús bánosok lacicnm. téSoSatásI és az V. hadoszlop a jobboldali ssoo. dem. akartah és az egyház támogatása. Ezek a tettek na gymérvémüen elósc-^iti*wy egyre több lesz azoknak a szama, akik ma mo.r tn^o» a° ímell"i háborús és reakciós politikáját. Kémet fasiszták xel fp<nrvP?-’*AP n francia polgári körökben is felnáuoru&ásu ne^le u. a^ franoia"*nóp nem hajlandó a üz.U. ellen együtt nenetelni a németen oldalán, az imperialistám táborában mutatkozó zavar egyik oka, n kore-i veresé . . ivei a csatlósok nem sietnek csapatomat ,^-ldc^i Koreában, az amerikai nép követeli a katonák ^asz^li^sa--. nilentétek vannak gazdasági vonathozásaan is, • Qlt a- uSA* |

„_1 + _ va n r.^érte a fontosabb nyersanyagomat. nmen ^ove u-up

a l.-arschalizált országokban sok üzemet zártak be. Nyersanyag niaiij /-íqtt ér : z uj ab b munkanélküliséget von maga uccui. ild, naccu ^ orszár, nyugatnémet ország, de példa erre maga “ J/tkj cI"

is, hol a munkásokat a fegyverkezés jelszava alau u lé uéxde^ben + /’ riv.> p- - • Több ágyúit, kevesebb kenyeret e^men. a dol^o^o-;

X/Íq / 0r. ellen természetesen védekeznek, s zt r á j kox i or ma ,j u- Mafákenk Síkaan a tommi** M -tok járna, aa éxon ^an cia Kommunis-ta íárt Ihoréa .IvMrssal az Ulaaz Komim.

To •lietti elvtárssal, ős a toobi kommunista hartom te^^uévei, fnívtatiák harcukat az elnyomott országok dolgozói, az impermlisu; táborából közvetlenül két ország sorsa érint bennünket. Es ez Jugoszlávia és kémetország, a jugoszláv nép sorsa nasonló volo a mi

énkhez. és őszinte örömöt okozott, hogy a jug. nép nogyan uarcol« r^rtátolrálX é. a felszabadulás után, bíztunk benne* hoey a “a-, néppel békésen együ-itmüködve építhet jvu. »».«. vűg"kfm S'*ociali3ta lövőnket. De 1948-ban a iájéxozzau,’ írom -amiOtam Illeniezte a”ju . vezetők bűnös politikájút. Tito és oandnja 10- •adkozott, hogy a üzuü. vezette béke tábor és koztuk félre _ ér«esen vannak és a Tájékoztató Iroda kritikáját minz támadást a jug. , r "ép ellen állítottak be. A Ka ja úgy azonsán jne^au^a^a^io^ .Jo 's aljas bandája, rendőrspiclik, komé.;, provo-u^oio.., tői fomva mer csalit k is megtévesztettek a njpCn. b ,j-:“ mélda a történelemben, hogy a egy hős kardos nép vazozeseu mmyem. sö redék banda kaparintotta vol-ia mag:mi0z. A jug. nepöt. e^y n.aeig f

4