Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.160.a/4)

1952-04-17

A normák prémiumok felülvizsgálatát az alábbi irányelvek ez érint kell végrehaj + ani* Have.g elvtárs ismerteti a határozatokat, Milyen feladatok hárulnak pártszervezeteinkre a normarend>'zés elő­­készítése ás bevezetése terén? A normarendezé3 politikai alátámasz­­t ás ével a pő feladat a pártszervezetekre hárul, ennek érdekében kü­lönösen fontos a párt aktívák politikai éa szakmai tájékozottsága. Az agítácién kérészül kell biztosi tani, hogy a dolgozik a normarend esés terén kellőképpen tájékozva legyenek, megismerjék gyakorlati végre­hajtását, magukévá tegyék éa helyeseljék a rendezést. Pppen ezért különös gondot kell fordítanunk a népnevelők kioktatására és a nép­nevelők agitáció a munkájára. Beszélni kell, hogy mi tett*» szükséges­sé a normák felülvizsgálását, hogy dolgozóink megértsék ennek a je­lentőségét s vállalják az átmenettel járó kis áldozatot. Az agitáció fő szempontjaiban a következő kérdésekkel foglalkozzunk* Beszélni kell arról, hogy üzemeink a legutóbbi normareudezés óta Igen sokat fejlődtek, számtalan uj üzemet építettünk, a régi üzemekben nagy számban helyeztünk uj gépket, az újítások és észszerűgité.sek ezreit vezettük be a különböző területeken, e a legtöbb setben anélkül, hogy a normákat, egyidejűleg megváltoztattuk volna. Ez azt eredmé­nyezte, hogy üzemeink szervezettségük növekedésével a dolgozók 3zak­­fe képzettségének fejlődésével a normákat a legtöbb helyen viszonylag kis erőfeszítéssel nagy °'-al lehet túlteljesíteni, s ez azt jelenti, hogy néhány iparág kivételével noim?Ünk jelentős része elvault, nem serkentő, fékezi a termelés emelkedésének gyors ütemét. A normázás és premizálás területén sok a lazaság, elsősorban ennek következmé­nye, hogy egyes Iparágak ezen belül az egyes üzemek, illetve az egyes munkák között is sok esetben helytelen kereseti arányok alakul­tak ki, amelyek a dolgozók ig' zgágérzeté t ia sérti és a dolgozók ön­tudatos r^sze érzi a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, amit nem egy példa bizonyít be. Pl. az ATRA gyár egyik dolgozója is aki állan­dóan 2ooó felett termelt ezt a teljesítményt könnyedén ;írte el s felajánlotta a vállalatvezetésinek, hogy normájának a 25/~át vegyék le. S erre akarta serkenteni üZemében a többi sztahanovistákat is. A normák és a prémiumok területén meglévő lazaságok odáig fajultak pol. a szakmák szerinti besorolás, frávábbá az alapbérekket figyelem­be véve egyes iparok messzire túlhaladták, mint pl. a papíripar, mely a 13-as kategóriába van besorolva, az átlagkereset szempontjábél nézve a negyedik helyen van, vagy a Húsipar, mely a 21-es kategóriába tartozik felkerült a második helyre átlagbó>rezés szempontjából és közvetlenül a bányászok mögött áll. Fgy-egy művelet végrehajtásáért, illetve egy munkadarab elkészítéséért azonos munkáért különböző üze­mekben különböző normák vannak. Ezek a lazaságok kedveznek a lógos a feg el emez etlen munkásoknak tehát nehezítik a munkaf egyelem megszilárdí­tását. Az 5 éves terv döntő évének célkitűzései a termeién ás a ter­melékenység emelése, az önköltség csökkentése terén csak akkor tud­juk ®egvalésitani, ha az elavult normákat olyar normákkal cseréljük fel melyek ösztönöznek az előttünk álló feladatok telj esi tűsére# ennek érdekében amilyen mértékben ez lehetséges a korszerű techno- Ifrgia alapján állé műszaki normákra kell rátértni. A normafelülvizs­­gálás módszere alapjában eltér az ednigiekben végrehajtott normaren­­dezések gyakorlatától. A rendezés nem mechanikusan looá-oa teljesít­ményre történik, a teljesítmény általában a rendezés utáni loo^ frleti marad. / de ez nemjelenti azt, hogy egyeseknél nemlesz loo0' alatt/ A normarendezés mértékének megállapításánál messzemenően figyelembe veszik az iparág, ezen belül a gyár a műhely sőt az egyes munkák .szer­vezeti és technológiai adottságait, lehetőségeit. Különösen ki kell hangsúlyozni, hogy a norma rendezés mértéke nem függ a jelenlegi nor­matelj esitőétől, a normák rendezésénél az 1952 első 1/4 évének ered­ményeit vesszük fig- elembe. Félő ugyanis ahogy azt az 195o-es norma­rendezés mutatta, hogy a munkások egyrészénéi júniusig az uj normák bevezetésig, esetleg normavisazatartás következik be. Beszélni kell a dolgozóiunknak az 1951-es december ealejei határozatról mely lénye­­­■ ________ L ________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents