Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.160.a/4)
1952-04-11
: r - i Ez azt jelenti számunkra, hogy területünkön lévő minden kérdését politikai, gazdasági, kulturális téren elsősorban pártszervezeteink felelősek. Ezek a megnövekedett feladatok megkövetelik, hogy elsajátítsuk a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. A szocialista építés a termelés ellenőrzése nagyobb szakmai tudást követelnek minden funkcionáriustól. El kell sajátítani az alapvető szakmai minimumokat, meg kell ismerni a Párt és kormányhatározatokat. Csak is politikai szakmai kérdések ismeretén keresztül Budjuk megjavítani, konkréttá tenni a termelés pártellenőrzését. E ismeretek birtokában tudjuk politikailag átnevelni, mozgósítani a tömegeket soron levő feladatok végrehajtására. Ami pártszervezeteinknek i nemcsak az a feladata, hogy a gaját pártmunkáskát megismerjük a tömegeket mozgósítjuk, hanem többek között igen döntő kérdés az amit Rákosi elvtárs a felszólalásában is kihangsúlyozott, nogy ami funkcionáriusaink feladata, hogy tegyünk szert az álltalános műveltségre is, mert különben a fiatalok mellett a fejlődésünk élmarad. Dolgozóink napmint nap műveltebbek lesznek nagoybb követelményeket támaszt szembe velünk az egyszerű dílgozó, ás éppen ezért, hogy követelményeinknek eleget tudjunk tenni, ehhez hozzájárul az álltalános műveltség emelése. Kovács István elvtárs rávilágított arra, hogy gyakran elmosódnak a határok a gazdasági ós pártmunka között. Ez a jelenség mi kerületünkben is megmutatkozott pl. az Atrában, Bányakutatóban, fésüsfonóban több kérdésben sahtá maguk intéz- 1 kedtek a titkár* elvtársak, úgy a nyersanyag, mint az áthelyezések kérdésében stb. És ezekaz átnyulások elkerülhetetlenül pártépités politikái mu#ka rovására mennek. Kovács István elvtárs kihangsúlyozta, hogy a pártépités nem HKxicltx öncél 1 hanem fontos eszköz biztosíték a sz'ocializmus építésébe#,. Tehát nőm szaoad ketié választani a termelési feladatot és a pártépitési feladat megoldását, mert ez a kettő szorossá egységet képez. É pen ezért ki kell küszöbölni, hogy pártszervezeteink, egyik, vagy másik feladat előrábo tolásával az utóbbit elhanyagolnak. Példa erről a havi tagjelölt felvétel. A gazdasági sikereket a pártépitő munka sikerével kell alátá, r-N maszfcani és a pártépitő munka erősítésével, és javításával erősítjük pártszervezeteinketn .növeljük szerepüket termelési feladatok végrehajtásáért túlteljesítéséért folytatott harcban |7fe0 Y.0-. . ' 2./ Meg kell javitani a pártmunka minőségét, ki kell építenünk a rendszeresen működő pártákti'v'át. * Kovács elvtárs aláhúzta, hogy a pártépités fogalma még nem , eléggé világos pártszervezeteink előtt, amply ami kerületűnkben is megnyilvánul. Alalpszervezeteink egyrásze, a pártépités kéfcdése alatt legtöbbször csak a tag és tagjelölt felvételt értik, holott csak ez az egyik része a pártópitésnek. A pártépités kérdése sok rétü és ide tartozik a tagok, és tagjelöltek komunrista nevelése a tagság aktivizálása a thnegek- I között politikai népnevelő munka, pártszervezetek tervszerű munkáját vezetés módszerének tökéletesítése szervezeti sza- i bályzat következetes betartása pártonbelüli demokrácia, kritika, önkritika elmélyítése, kezdeményezések kifejlesztése. az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárditása, a párttagság és pártonkivüliek mozgósítása, a párt előtt álló feladatok végrehajtására. Tehát alapjában véve ezek azok a kérdések, melyek a pártépités fogalmát kimerítik. A vezetés módszerének' tökéletesitése párttagság ás pártonkivüliek mozgósítása terén, az aktíváknak igen döntő szerepük van. Amit Kovács István elvtárs is kihangsúlyozott és a következőket mondotta: |' .. a — - 1 v ff ’
